Háború vagy béke? [antikvár]

ELŐSZÓ HELYETT A szerzők általában nem szoktak előszót írni. Én sem. Most mégis kivételt teszek. Az ok: e kötet novellái súlyos társadalmi, politikai és emberi mondanivalót hordoznak. Szinte minden itt megjelent írásomat a nagy változás éveiben írtam, amikor szemközt találtam magam a hivatali élet jellegzetes és korántsem felmagasztalására váró vezetőivel, és persze emberi magatartásával. Sokáig minderről azt mondták: a rendszer ,,termékei". Ma már a rendszerváltozás tizedik évében kénytelen voltam rájönni: erről szó sincs. A társadalmi rendszer változott Magyarországon és Közép-Európá-ban, a jellemek majdnem vagy teljesen ugyanazok, csak . Úgyhogy akár akartam akár nem akartam, jellemfiguráim ma is és a XXI. században is jobbára változatlanok: azaz jók, rosszak, nagyképűek, karrieristák, könyökölök és jöjjön bármilyen rendszerváltás, mindig lesznek akik félretéve eddigi nézeteiket, igyekeznek kihasználni az új változás új lehetőségeit. Mellesleg ezek az írások majdnem kivétel nélkül országos pályázatok díjazottjai és neves színészek mutatták be a közönségnek a győri Kisfaludy Színháztól Budapestig. Számos országos siker részese volt a ,.Karácsonyi bejgli" a magányba kényszerült öregasszony sorsának felmutatása. A szenvedélybeteg kegyetlen kínlódása, harca önmagával és környezetével a szabadulásért. Ez a témája a ,,Lépni kellene lenni kellene" című novellának, amelyről egy debreceni, húszéves, a költészettel is kacérkodó újságírónő azt irta: ,.Megrázó erővel hatott rám " dr. Czine Mihály írásaim avatott ismerője és méltatója szerint: E novellák az emlékezetes rendszerváltás vívódásait, ellentéteit, reményeit, jellegzetes típusait villantják fel. Éppen ezért nemcsak felkavaró olvasmányok, de keresztmetszetei, jelzései a változó történelemnek, társadalomnak, közgondolkodásnak, így remélhetőleg maradandó kordokumentumok is." S amikor ezt leírta, gondolt az ,,Egy gyilkosság anatómiája " és a ,,Hozzászóló magányossága" c. írásokra elsősorban. Bár egy ezredévvel, de ezelőtt a nagy magyar társadalmi átalakulás részese elsőszámú végrehajtója Szent István. Nagy művét könny és vér, emberi tragédiák kísérték. Vívódásait kívántam megrajzolni az ,,István király szerelmei" című írásomban. A nagy változás éveiről, emberi gyengeségeiről és elbukott hőseiről ma már csak a politika nyelvén beszélnek. De arról, hogy ezt sokan, sokféleképpen és hogyan élték meg már nem esik szó, de ebben a könyvben igen. Ha ezzel a kötetemmel sikerült felkeltenem az érdeklődést, végzetesen a társadalom peremére szorult emberek, a megtöröltek, a félreállított a nagy és kis jellemek iránt akkor hiszem, nem írtam meg hiába. 5