Fekete vőlegények I-III. [antikvár]

Részlet: A Körös nagy legény volt a tavaszon. Megszitta jól a horpaszát s ettől ugy nekibokrosodott, hogy nem birt a táncos kedvével. Lent Körösszeg alatt akkorát találat ölelni a kövér bihari földből, hogy utóbb nem maradt miből ágyat essen rá magának. Most aztán szégyenkezve kullogta körül a középen kényeskedő csalitost. A sziget megtaposott partján zömök legényke állingál, kötésig mezitelenül. Csupa váll és izom fattyu, amolyan tizenhatesztendős forma. Bár a feketén pelyhező álla, hamvazkodó bajusza, teli bölénynyaka többnek mutatja. Csattanó barnapiros orcáját vállig lebukó, hullámos fekete haj övezi, mint valami fiatal sarju-erdő. Vállán kőnehézkes pöndör-háló lingál. Villogó sötét-acél fényű szeme kémlelőn fut végig a viz tükrén. Majd az élesen hajló sas-orra megtágul, mellének öblös boltozatát fölhintálják oszlop karjai. Sarkon fordul és a megsodoritott háló kerekké szétterülve csap le a Körös zöld tükrén.