Dr. Magnus három napja [antikvár]

Részlet a kötetből: CSÜTÖRTÖK. A tétlenül ténfergő, aranybetűs tányérsapkát viselő, egyenruhás hotelszolgák csapatában mozgás keletkezett. Lustán, közönyös Képpel, csupán megszokásból alkottak sorfalat. Jobbszélen a hórihorgas Schindler, a »Savoy« segédportása, balszélen a kis Knorr, a »Believue« Küldönce. Az ujságárus lomha léptekkel tolta ki kerekes-kocsiját a második sínpár mellett húzódó, keskeny perronra. Az útipárna-árus nagyot ásítva cammogott utána. Február vége felé járt. Ebben az évszakban senki sem utazik passzióból. A hatalmas, üvegtetős csarnokban alig lézengett néhány türelmetlen várakozó. Vigasztalan idő volt; kint, az utcán, a köd tejszerű, fehér fátyollal vonta be a házakat, idebent nedvesen csillogó pára alakjában rakódott le a fehér email-táblákra és a kijárati ajtó nikkel foggantyújaira. A ködből, koromból, porból és kőszénfüstből kevert, jellegzetes pályaudvarszag köhögésre ingerelte a várakozókat. Megszólalt a megafon. A vonatra várók a járda szélére húzódtak. A hotel-szolgák sorfala egy lépést tett előre. Jelzőharang csendült fel élesen és a nemzetközi szerelvény percnyi pontossággal robogott be az állomásra. Tizenegy óra negyven!