Daniel Martin [antikvár]

A címszereplő, egykor ígéretes színműíró abból a nemzedékből, amely az ötvenes években végzetesen elszigetelődött és talajt vesztett, "kiszáll a buliból", és a hetvenes évekre sikeres hollywoodi forgatókönyvíró lesz. Egyik este, mikor éppen búcsút vesz fiatal barátnőjétől, Jennytől, a filmcsillagtól, akivel bevallottan cinikus viszonya van, egy telefonhívás Angliába szólítja. Volt felesége, Nell tolmácsolja neki ifjúkori barátja s későbbi sógora, a filozófiaprofesszor Anthony Mallory kérését, hogy halálos ágyán fekve még egyszer, utoljára látni szeretné Danielt. És ekkor kitárul a múlt ajtaja. Daniel nemcsak elvált feleségével és nagylányával, gyerekkorának helyszíneivel és egyetemi éveinek emlékeivel szembesül, hanem sógornőjével, Jane-nel is, akivel annak idején rövid viszonya volt, s akivel most Anthony kérésére ismét megpróbál baráti kapcsolatba kerülni. Daniel Martin filmes létére úgy érzi, írásban kell rögzítenie önmagáról való tudását, nem filmen, mert "a film, miközben megteremti saját múltját, saját forgatókönyvének és saját felvételének múltját, egyúttal és egyazon időben elpusztítja nézője emlékezetét. A képek... felülírják a valós múltbéli tapasztalat igazságát, bármilyen homályos és elmosódott lett légyen is az, mintha romokra bukkanván, építészekké, és nem archeológusokká kellene válnunk. Meggyilkolnám a múltamat, ha kamerával próbálnám megidézni; és hogy épp azért, mert szavakban nem igazán vagyok képes megidézni - csak a mások emlékeiben és érzékenységében elraktározott rokon élmények felidézésében reménykedhetem -, kell hogy megírjam." Ez a sok helyszínen - többek között a pueblo indiánok földjén, Egyiptomban, Szíriában - játszódó, hagyományos realista stílusban előadott regény az árnyalt karakterek és emlékezetesen szép leírások mellett tele van filozófiai, pszichológiai, irodalom- és filmesztétikai eszmefuttatásokkal, gondolatokkal a második világháború utáni kultúrhistóriáról, Amerika és Anglia különbözőségéről, a mítoszokról, a régészetről, az imperializmusról, Vietnamról, az angol zárkózottságról. A szerző saját meghatározása szerint "nagyon hosszú regény egy idejétmúlt filozófiáról, a humanizmusról, és arról, hogy mit jelent angolnak lenni."