Csipkekesztyű [antikvár]

Részlet a könyvből:"Füst, sár, szú bogárKolompszó hullámzott lefelé a dombokról. A vontatott hang hol nekilendült s vidáman fölcsilingelt, hol meghalkult és sirt rozsdásan, fanyarul. A "horhóból", a behorpadt dombok közé ágyazott sárga dülőútról most ereszkedett Mindszentre a nyáj. Piszkos-fehér sárcafatos, lompos birkák, szürkére kopott, kivénhedt, mogorva kosok. Közöttük mint a felhőrongyokkal eltakart, szürkeségből kinevető égbolt ragyogása, rövidlábú, untalan mekegő bárányok topogtak. Bundácskájuk dús és sárgásfehér. Nyakukban itt-ott piros meg kék rongydarabok libegtek.Január vége volt ekkor. Csatakos hólé úszott a jobbágyfalu egyetlen utcáján, az alacsony, mereven gubbasztó házak előtt. Sűrű füst vonta be a határt. Ez a füst a házak faragott, betámasztott ajtaján tódult kifelé s elárasztott mindent: házakat, kúpos górékat, a mesterház mohos falát, a keskeny, barna templomtornyot és azt a süppedthátú, zöld mohával kivert oldalú, sokablakos udvarházat, mely sűrűn ültetett fák közül, kőfallal szegett kert mélyéből magaslott ki Mindszent határában."