Átszivárgás [antikvár]

1Az a bizonyos magány dolog"Reggel óta zuhogott az eső; az esernyők összezsúfolódtak a metrólejáróban; a taxik úgy száguldottak; mintha soha többé nem akarnának megállni senkinek; az éji sötét makacsul megülte a panelházak hátsó udvarait; a sétányokat; de délre kisütött a nap; és a csalfa szél langyos lett; cirógató.Egy betonkerítésnek támasztva három műanyag próbababa állt - meztelenül és kávébarnán; csonkolt karokkal; mintha más próbababák tépték volna ki magukat az ölelésükből; merev fejjel, kifejezéstelen tekintettel, valaki által ottfelejtve, vagy egy csőd; esetleg végkiárusítás miatt utcára dobva ki tudja; honnan; most; amikor az ég ismét leereszkedett; és a kora ősz zsémbesen morgott a járókelők után. Az óra háromnegyed négyet mutat; esik az eső, a próbababák ott állnak a Dumbrava és a Lástaru tábornok utcák kereszteződésében, a magas betonkerítéshez támasztva; a Primáverii negyedben; egykedvűen várva valamit; talán a kukásautót; szégyenkezve e miatt az egész történet miatt; amit az arra járó a meztelen testükről akár le is olvashat.Ott ment el Anastasia Stoica iS; egy vékony szőke lány akiről; akik először látják, azt mondanák magukban, hogy még fiatal. Fehér nyomtatott pólót viselt - három toronyháZ; közöttük lila sugarak - és farmerdzsekit; szűk bársonynadrággal és teniszcipővel.A BRD bank Gheorgheni utcai épületéből lépett ki; és arra gondolt; hogy egy nagyvárosban az eső egyenesen és őszintén