Árnyak hangja [antikvár]

Prológus 237 évvel korábban: részlet Hes és Esca Renick életéből Esca lihegve hanyatlik vissza a párnák közé. A hálóinge, a lepedő nyirkos az izzadságtól és a vértől. Alig kap levegőt, de vége! Vége! Lehunyt szemmel szuszog, miközben a javasasszony megveregeti a térdét. -F - Fiú - mondja ki Ever. A nővére hangja élesen cseng a meglepődéstől, a döbbenettől, és Esca olyan hirtelen ül fel, mintha meggyötört, sajgó testét fellökné valami. Vagy mintha megrántanának benne valamit. Már alig érzi a korábbi lüktető, forró fájdalmat. Helyette mindene jegessé válik. A rettegés fájni kezd benne. Fiú? A lába közé gyűri a mocskos lepedőt, és feljebb tornázza magát a háta mögé tornyozott párnákon, úgy mered rá a javasasszony mindig szigorú arcára.