Bővebb ismertető
Színhely: az Egyesölt Államok. Itt végez kísérleteket egy delfinpárral Sevilla professzor. Lelkes kutatócsoport segíti munkájában. A két delfin bámulatosan fogékony. Rendkívüli az intelligenciájuk, szeretetreméltóságuk: szellemileg szinte egyenrangú társai az embernek. Csakhamar már az angol nyelvre tanítja őket mesterük. A békés kutatók és a delfinek idilljét azonban megzavarja az amerikai titkosszolgálat embere. Ezeket a kedves, szelíd állatokat háborús célokra akarják felhasználni. Vajon sikerül-e? A Goncourt-díjas világhírű írónak, a Francia história szerzőjének évtizedek óta egyik legolvasottabb műve az Állati elmék, amelyet maga a szerző afféle hibrid műnek, az európai irodalomban évszázados hagyományokkal rendelkező állatregény és az Amerikából diadalútjára indult „politics-fiction" ötvözetének minősít. A dokumentumszerűen megírt ám rendkívül izgalmas, regényes formában tálalt és felettébb elgondolkoztató történet gondos zoológiai tanulmányokon alapul ugyan, de a realitás és a fantáziavilág mezsgyéjén játszódik
Robert Merle (Tébessa, 1908. augusztus 29. – Grosrouvre, Franciaország, 2004. március 27.) francia író.
Robert Merle az akkor még francia gyarmat Algériában született. A párizsi Sorbonne-on szerzett képesítést angol irodalomból. Rövid ideig harcolt a második világháborúban és három évet töltött német hadifogságban. Szabadulása után egyetemen tanított és megírta első regényét, a háborús élményeit feldolgozó Két nap az élet-et, amely megkapta a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Az 1950-es és 60-as években ismert, baloldali elkötelezettségű íróvá vált, könyvet írt Fidel Castróról és az algériai forradalom vezéréről, Ahmed Ben Belláról. Világszerte elismertséget szerezett politikai-fantasztikus regényeivel, amelyekben kora politikai és társadalmi problémáit mutatta be sci-fi díszletekben; ezek közé tartozik az Állati elmék, a Malevil vagy a Védett férfiak. Tizenhárom kötetes történelmi regénysorozata, a Francia história, Magyarországon is a az egyik legtöbbet olvasott francia íróvá tette.