Ahol a boldogság terem / Kékszakáll [antikvár]

Részlet: ​Az egyik pillanatban hirtelen elhatároztam, hogy nem fogadom el Johanna ajánlatát. Hogyan utasíthatom vissza Laselle-ék meghívását? S Quinee Hamilton esküvője is nemsokára itt lesz. Persze hogy nemet kell táviratoznom Mrs. Valdynak, hiszen Carbey hangversenyén is meg kell jelennem. Alig született meg bennem ez az elhatározás, amikor maga Norvégia jelent meg képzeletemben, mint valami gyönyörű, tragikus alak, ékesszólással dicsőítvén a fjordokat, a hegyeket és az erdőket. A fejem megfájdult, a homlokom lüktetett a megfeszített töprengés miatt, – s mégsem tudtam elszánni magam a végleges döntésre. Végre gyötrelemben és kétségbeesésemben elhatároztam, hogy rábízom a döntést a véletlenre. Ó, csak legalább lenne itt a kezem ügyében egy pénzdarab, amelyet feldobhatnék, hadd döntse el a kérdést fej vagy írással. De nincs, – mert sohasem viszem magammal ágyba a pénztárcámat. Ah, pompás ötlet! Rábízom a döntést a tapétára, amely kék pántlikával átkötött rózsák rajzaival van tele! Ha a két ablak között levő rózsafüzér virágainak száma páros, akkor itthon maradok Angliában, ha azonban páratlan, akkor elutazom Norvégiába. – Egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc, kilenc, tíz, tizenegy! Norvégia győzött!