Adam és Eden [antikvár]

első fejezet Amikor 2003. február harmadikán tíz órára ösz-szehívták a Kabinet ülését, már mindent tudtam a miniszterről. Eden, a lesiminiszter, (kinevezése óta ez a gúnyneve) gyerekkori pajtásom iskolatársam, és személyemre életveszélyes ember volt. Mint a Biztonságvédelmi Minisztérium főosztályvezetője a Kabinet állandó tagja voltam a titkos szolgálatok vezetőivel együtt. Most is, mint mindig, latin idézettel zárta bevezetőjét a miniszter. — „lustitia est regnorum fundamentum." (Az igazság az országok talpköve.) — és várta a hozzászólásokat. - Betörtek a házamba! - kezdtem felszólalásomat drámaian. - Lehallgató eszközöket és kamerákat helyeztek el a házam minden pontján. Még a WC-ben is. -