A színidirektor [antikvár]

Az 1990-ben elhunyt Friedrich Dürrenmatt immár lezárt életműve bőven tartogat még felfedezni való értéket a magyar olvasó számára. Válogatásunk, melyet maga az idős mester is áttekintett és jóváhagyott, nem a közismert detektívregény-írót állítja az előtérbe, hanem a bölcselmi, sőt létkérdésekkel viaskodó Dürrenmattot. A kötetet indító „Holdfogyatkozás” szinte még ismerős: változat Az öreg hölgy témájára; szereplői tenyeres-talpas svájci parasztok, akik pénzért minden aljasságra kaphatók. „A püthia halála” Oidiposz végzetének felülvizsgálatával már az ősidők mítoszaiból hoz példát az emberi esendőségre: a halálra készülő, agg jósnő előtt felfeslenek csel, ármány, hazugság, lefizetett jövendölések családi tragédiává bogozódott szálai. Látszólag merőben más világ a „Smithy”-é: ez a New York-i vállalkozó hullák eltüntetésére szakosodott. Ám éppen ez a nem túl finnyás üzletember magasztosul példaképpé, amikor óriási összeggel kecsegtető „ügyet” utasít el „erkölcsi megfontolásból” – egy asszony emlékéért. A többi, sokszor példázatszerű elbeszélésben is az úgynevezett végső kérdéseket boncolgatja az író, egyhangúságról azonban szó sincs: gyilkos irónia, megrázó drámaiság, balladai fájdalom egyaránt megcsendül ezekben az írásokban.