A lázadó hajó [antikvár]

Részlet: Első fejezet KENYÉRFA „Nagy-Britannia és Írország főtengernagyának helyettes-biztosai William Bligh hadnagynak, őfelsége B ounty nevű hadihajója parancsnokának — Spithead. A király — meghallgatván azoknak a kereskedőknek és ültetvényeseknek előterjesztését, akiknek vállalataik vannak az őfelsége uralma alá tartozó nyugati szigeteken, és akik felhívták figyelmét, hogy a kenyérfa* behozatala lényeges haszonnal járna: gyümölcse az említett szigetek lakosainak élelmiszerül szolgálhatna — azt határozta, szerezzünk bizonyos mennyiségű kenyérfát és szállítsuk Nyugat-Indiába; e határozat teljesítése végett a kitűzött célnak megfelelően felszereltük, élelmiszerrel elláttuk az ön parancsnoksága alá rendelt hajót, egyúttal gondoskodtunk mindenről, ami szükséges annyi kenyérfa tárolására, amennyit befogadhat a hajó. Most, a király kívánsága szerint, amelyet mylord Sydney államtitkár révén közölt velünk, önnek az első ked- * A kenyérgyümölcs az átlagos tölgynek megfelelő nagyságú fán terem. A fa levele másfél láb hosszú, tojásdad alakú, karélyos szélű, akár a fügefáé, amelyhez máskülönben is nagyon hasonlít; ha a kenyérfa levelét letörjük, tejre emlékeztető fehér folyadék szivárog belőle. A gyümölcs körülbelül akkora és olyan alakú, mint egy újszülött feje; a gyümölcs felületét hálószerű erezet borítja, és a szarvasgomba termőtestének felületéhez hasonlít. A gyümölcsnek nagyon vékony héja és olyan vastag magva van, mint egy kis kés nyele. A táplálkozásra alkalmas rész a héj és a mag közt van. Ez az ehető rész hófehér; összetételét tekintve valamelyest a friss kenyérre emlékeztet. Három-négy részre szelik és hamuban megsütve fogyasztják. Émelygősen édeskés íze az árticsóka belével kevert búzakenyérbél ízéhez hasonlít. (A Cook kapitány első utazásáról szóló jelentésből) 11