A kísértetjárta kolostor [antikvár]

ELSŐ FEJEZET A régi apátság tornyában megbújó kis szobában a két férfi egy ideig csöndben üldögélt és hallgatta, hogyan tombol a vihar az odakint sötétlő hegyekben. Heves széllökések rázták meg a tornyot, a jeges szél még a vastag fazsalugáteren is áthatolt. Az egyik férfi nyugtalanul figyelte a pislákoló gyertyafényt. Egyetlen gyertya égett a szobában, fényétől a két férfi torz árnya a falra vetült. Az egyikük azt kérdezte újra fáradt hangon: - Miért ragaszkodsz hozzá, hogy ma tegyük meg? - Mert így döntöttem! - felelte a másik nyugodtan. - Szerinted talán nem a mai ünnepség a legmegfelelőbb alkalom? - Amikor ilyen sokan vannak? - kérdezte az első férfi kétkedve. - Csak nem félsz? - szegezte neki a kérdést a társa gúnyosan. - Az előző alkalommal nem féltél, emlékszel? 9