Bővebb ismertető
Fedlapok blső oldala és az előzéklapok szélei pontszerűen foltosak.
A hetvenes évek magyar prózairodalmának egyik legizgalmasabb alakja volt Hajnóczy Péter, akinek művei – ma már biztosan tudjuk – kiállták az idő próbáját. Írásai a világgal – és részben az alkoholfüggéssel – való keserves küzdelemről szóló beszámolók: egyszerre precízen tárgyilagos és abszurd, helyenként pedig szürreális stílusban. A vendégszövegek beiktatásával, a filmes vágásokkal és a montázstechnikával megelőzte korát, s ugyanakkor példaértékű teljes kívülállása: ahogy az egyéni és művészi szabadság lehetőségeit kereste, s ahogy önmagát mintegy kívülről szemlélve számolt be a tragikus élethelyzetről, amely aztán korai halálhoz vezetett. Hajnóczy nemcsak a XX. század második felének legnagyobb magyar „alkoholista írója” (bár kultusza részben ebből fakad), hanem a magyar próza megújítója is, aki sokféle írói hangot és narrációs technikát próbált ki experimentális szövegeiben – hogy aztán kikristályosodjanak belőlük a ma már klasszikussá vált művek: mint A halál kilovagolt Perzsiából, A fűtő, a Jézus menyasszonya, a Ki a macska?… A Reményi József Tamás által válogatott kötetben az író legjelentősebb művei mellett egy kis ízelítőt kapunk a „kísérleti” írásokból is.
A közelmúlt magyar prózájának egyik kiemelkedő alakja, A halál kilovagolt Perzsiából és a Jézus menyasszonya című kultikus művek szerzője.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Porcsalmán született 1942. augusztus 10-én. Egyéves koráig lelencházban élt, ezután került nevelőszüleihez. Tizenévesen versenyszerűen úszott. Néhány évig segédmunkásként dolgozott: volt többek között kabinos, fűtő, gyári és nyomdai munkás. Az Eötvös József Gimnáziumban végzett, levelező tagozaton.
Első elbeszélései 1975-ben, A fűtő címmel jelentek meg. 1976-tól szabadúszó íróként dolgozott, a Mozgó Világ munkatársa lett. Írásaiban gyakran keveredik az álom és az ébrenlét, a vízió és a realitás. Hősei leggyakrabban az igazságot és az egyéni szabadságot kereső emberek. Szövegeiben idézeteket, vendégszövegeket, filmszerű vágásokat és montázstechnikát alkalmaz, ami a nyolcvanas évek új prózai törekvéseinek az előfutárává teszi őt. 1981-ben halt meg.
A Magvető kiadó a 2013-as könyvhétre jelenteti meg a Jelentések a süllyesztőből. Az elkülönítő és más írások című könyvét – itt és most lát először napvilágot könyvben Az elkülönítő teljes hagyatéki anyaga, ami a szociográfián túl az eredeti folyóiratpublikációt követő per dokumentumait, illetve az elmeszociális otthonba kényszerbeutalt Sz. Aliz kálváriáját is „elbeszéli”.
Díjai:
Füst Milán-díj, Aszú-díj
A Magvető Kiadónál megjelent művei:
Jelentések a süllyesztőből (2013)