A Figaro-gyilkosságok [antikvár]

Részlet:"PrológusA papír sercegett, ahogy a lángok nyaldosni kezdték. A fiú a mély ablakpárkányban ülve a súlyos, aranyszínű függöny mögül figyelte, ahogy a tűz martalékává vált. Próbált teljesen mozdulatlan maradni. Nem szabad, hogy itt találják.Hogy gyűlölte ezeket az embereket, ezt a házat! Miért kényszerítette Papa, hogy idejöjjön? Nem mintha tényleg szüksége lett volna erre a posztra. A jövője már a születésekor eldőlt. Miért kellett minden napját azoknak az unalmas könyveknek az olvasásával töltenie? Nem találta szórakoztatónak, egyáltalán nem. Itt minden unalmas.Ujját az ingnyakába csúsztatta, hogy meglazítsa. Miért kell ezt a kényelmetlen uniformist hordania? Ő nem cseléd! A nadrág túl szoros. Hangtalanul addig mocorgott az ablakpárkányon, amíg a hófehér inget kihúzta a nadrágból. Az ing gyűrött volt. Kapni fog még ezért! Itt elvárták tőle, hogy saját maga tartsa rendben a ruháit. De miért kéne? Miért kéne kitakarítania a szobáját? Ezek az emberek talán nem tudják, ki ő?Hiányzott neki az otthona. Ott mindenki szeretett gondoskodni róla, úgy bántak vele, ahogy az neki kijárt. Heinz kivasalta a ruháit, és segített neki felöltözni, Liesl pedig beágyazott és kitakarított, bármilyen"