A Dukay család I-III. [antikvár]

A védőborítók kopottasak.
Budapest ostromát Zilahy Lajos a Szentkirály utcai Károlyi-palota pincéjében élte át, s ekkor kezdett bele eddigi utolsó nagyszabású munkájába: A Dukay családba. Itt a pincében vendéglátója, Károlyi Daisy grófnő jóvoltából "a szüntelen és elringató hatású ágyúdörgés" közben tanulmányozhatta az utolsó leheletéig Habsburg-hű Károlyi József (Károlyi Mihály féltestvére) naplóját. Itt kezdte el írni az Ararát című regényét. Az Ararát az író new Yorkban való letelepedése után nem sokkal a Habsburg-tragédiával kibővítve A Dukayak címen jelent meg angolul. (E mű jelen trilógia II. kötetét alkotja, s a Rézmetszet alkonyat címet viseli.). A Habsburg-dinasztiának Európa színteréről való végleges letűnését tartalmazó Krisztina és a király 1953-ban külön is megjelent magyarul. Időközben azonban elkészült a következő regény, a trilógia III. kötete is, A dühödt angyal, amely az Ararát főhőseinek, Ziának és Ursi Mihálynak a sorsát, történetét folytatja a háborús években, a Szálasi-féle diktatúra, az ostrom alatt, majd a felszabadulás utáni időkben, egészen 1948-ig, Ursi Mihály tragédiájának beteljesüléséig. A Dukay család története végül az 1960-ban elkészült A bíbor évszázad című regénnyel vált teljessé, a trilógia utoljára megírt, de történelmi időrendben első kötetével. Így most a Dukayak története 1814-től, a bécsi kongresszustól egészen 1948-ig tart, onnan kezdve, amikor a család tagjai Európa legelőkelőbb és leggazdagabb főurai közé tartoztak, egészen addig, amíg az idősebb nemzedék kihalása után egyikük Amerikában a tőkés világba illeszkedik bele, másikukat mint nyilasvezrét kivégzik, birtokaikat a földreform során felosztják, egyszóval az ősi grófi família széthullik, csaknem megsemmisül.