1812 [antikvár]

Tolsztoj, "az orosz rög nagy költője", mint ahogy Turgenyev nevezi (szül. 1828-ban, megh. 1910-ben), német eredetű orosz arisztokrata családból származik. A kazáni egyetem elvégzése után katona lesz, a Kaukázusban mint tüzéraltiszt szolgál, a krími háborúban mint tiszt vesz részt és a szebasztopoli hadjáratról írt művével mint író egyszerre ismertté teszi a nevét. Turgenyev ösztönzésére ott akarja hagyni a katonatiszti pályát, hogy hivatásos író legyen, - és erre a közvetlen lökést hamarosan meg is aja a főparancsnokára írt gúnydala miatt kitört botrány. A hadsereg kötelékéből kilépve nagy utazásokat tesz külföldön, hogy az írósághoz megfelelő látókörre és tapasztalatokra tegyen szert, de itteni élményei és tapasztalatai csak az otthoni viszonyok ismeretét teszik élesebbé és világosabbá. Rájön, hogy ha eddig karddal szolgálta hazáját, most tollával kell ugyanazt tennie. Az irodalmat nem tekinti öncélnak, hanem az elnyomott orosz nép felszabadítására szolgáló eszköznek. Igy fordul érdeklődése a dekabrista felkelés felé, - erről a mozgalomról akar regényt írni, amely a liberális eszmékkel nevelt, de hamarosan autokratává vált I. Sándor cár halála után robbant ki, hogy a trónörökös Miklós helyett az elhalt cár öccsét, Konstantin nagyherceget emeljék a trónra, aki szembefordult a cári család hagyományaival és az uralkodó rendszerrel, elhagyta hazáját és Lengyelországban telepedett le azzal a szándékkal, hogy soha többé haza ne térjen.