Udvaromon [antikvár]

Wvíl Udvarom falun, vízparton fekszik. Élősövény fogja körül minden oldalról, és a sövényt, melyen olyan sűrűn ülnek a verebek, mint rajban a méhek, 3 tavasztól őszig hajnalka-indák szö vik keresztül-kasul. Szélein, itt-ott, egy-egy kőhajításnyira egymástól, öreg jegenyék állnak őrt, mintha óriási orsók lennének, melyeken a szél motollál, s csúcsaikon tartanák boltozatként az eget. Az udvar mélyén ribizli- és egresbokrok nyújtanak menedéket aprójószágaim-nak. Mert többfajta szárnyasom van. Figyeljük csak meg őket innen, a repkénnyel befutott kiskapuból. Hallod a kukoréko-lást? Most kél a nap. A fekete 4