kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Benedek Elek - Hazánk története [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/865/4332865.jpg "Benedek Elek - Hazánk története [antikvár]")
Részlet a könyvből:
"Ha beköltözünk egy házba, melynek nem mi vagyunk első lakói, nem támad-e önkéntelen az a kérdés bennünk: vajon kis miféle emberek laktak itt előttünk? Járván-kelvén szép magyar hazánk rónáin, hegyi közt, nem támad-e fel lelkünkben a kíváncsi kérdés: miféle népek éltek itt, minek előtte őseink elfoglalták ezt a földet? Miféle népek sírja fölött járunk? Kiknek vére s verejtéke áztatta, termékenyítette a földet, melynek minden rögéhez változatlan szeretettel tapad a...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1780 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"Ha beköltözünk egy házba, melynek nem mi vagyunk első lakói, nem támad-e önkéntelen az a kérdés bennünk: vajon kis miféle emberek laktak itt előttünk? Járván-kelvén szép magyar hazánk rónáin, hegyi közt, nem támad-e fel lelkünkben a kíváncsi kérdés: miféle népek éltek itt, minek előtte őseink elfoglalták ezt a földet? Miféle népek sírja fölött járunk? Kiknek vére s verejtéke áztatta, termékenyítette a földet, melynek minden rögéhez változatlan szeretettel tapad a lelkünk; melyen kívül a nagy világon nincsen számunkra hely: vessen a végzet bárhová, visszasír hozzá a szívünk.
Az első, e földön lakó nép, melynek neve megmaradt, a kelta nép volt, mely Krisztus születése előtt 5-6 száz esztendővel rajzott ki Ázsiából. Ez a nép már ismerte a kőnél, bronznál tökéletesebb vasat. Ez már vasból kovácsolt fegyverrel foglalta el a földet, lett ura ennek a hazának. Művelte a földet, foglalkozott állattenyésztéssel, űzte a kereskedést s ennek révén érintkezésbe lépett a világhódító Rómával, hogy aztán meghódoljon a nála erősebbnek, műveltebbnek. Vagy száz évi viaskodás után hódította meg a hatalmas Róma a kelta népet s Krisztus születésének első százada végén a kelták földje, túl a Dunán s a Dráva-Száva közén Pannónia névvel római tartomány lett. De laktak ez időben mai hazánk földjén más népek is. A mai Erdély földjén a dákok, a Tisza mentén s a Temesközben a géták. Amint Róma szomszédságba jutott a dákok földjével, meg is kívánta a természeti kincsekben gazdag tartományt s hosszú harc után Traján császár leverte a dákok vitéz fejedelmét, Dekebált: római tartománnyá lett a mai Erdély földje is."
Termékadatok
Cím: Hazánk története [antikvár]
Szerző:
Benedek Elek
Kiadó: Esély Könyvklub Kft.
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
ISBN: 9638538651
Méret: 170 mm x 240 mm
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............