kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ambrus Zoltán - Bolyky Ábris válópöre/Apró történetek/Hol a Maros vize folyik/Csudadolgok/Jancsi és Juliska/Ámor és a halálfej/Kriminális történetek/Ghitta/Az otthon világából [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/415/4694415.jpg "Ambrus Zoltán - Bolyky Ábris válópöre/Apró történetek/Hol a Maros vize folyik/Csudadolgok/Jancsi és Juliska/Ámor és a halálfej/Kriminális történetek/Ghitta/Az otthon világából [antikvár]")
Bolyky Ábris válópöre/Apró történetek/Hol a Maros vize folyik/Csudadolgok/Jancsi és Juliska/Ámor és a halálfej/Kriminális történetek/Ghitta/Az otthon világából [antikvár]
Ambrus Zoltán, Benedek Elek, Endrődi Sándor, Kenedi Géza, Kiss Menyhért, Kozma Andor, Lőrinczy György
Bolyky Ábris válópöre.Tulajdonképpen előbb azt kell elmondani, hogy miképpen házasodott meg Bolyky Ábris. Mert válópör nélkül van házasság, de házasság nélkül nincs válópör. Ez az egy bizonyos.Az Anna-bálon történt, Karcsaháton. Kora hajnalig szólt a nóta é folyt a pezsgő s közben, persze, a ferbli is, noha ebben az utóbbiban Bolyky Ábris nem vett részt, hiába csábítgatták, csalogatták a kártyához.- Gyere, Ábriskám, a kedvünkért. Hiszen kicsibe megyen. Egy hatos a vizi mindössze is.Ábris csak nem...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
8480 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Bolyky Ábris válópöre.Tulajdonképpen előbb azt kell elmondani, hogy miképpen házasodott meg Bolyky Ábris. Mert válópör nélkül van házasság, de házasság nélkül nincs válópör. Ez az egy bizonyos.Az Anna-bálon történt, Karcsaháton. Kora hajnalig szólt a nóta é folyt a pezsgő s közben, persze, a ferbli is, noha ebben az utóbbiban Bolyky Ábris nem vett részt, hiába csábítgatták, csalogatták a kártyához.- Gyere, Ábriskám, a kedvünkért. Hiszen kicsibe megyen. Egy hatos a vizi mindössze is.Ábris csak nem állott kötélnek.
Termékadatok
Cím: Bolyky Ábris válópöre/Apró történetek/Hol a Maros vize folyik/Csudadolgok/Jancsi és Juliska/Ámor és a halálfej/Kriminális történetek/Ghitta/Az otthon világából [antikvár]
Szerző:
Ambrus Zoltán
,
Benedek Elek
,
Endrődi Sándor
,
Kenedi Géza
,
Kiss Menyhért
,
Kozma Andor
Lőrinczy György
Kötés: Könyvkötői vászonkötés
Méret: 100 mm x 150 mm
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............