Nagy Szulejmán szultán [antikvár]

Mi, magyarok mindenek előtt a mohácsi vésznek és Buda elestének gyászos emlékéhez kapcsoljuk a nevét (a „Nagy” jelzőt azonban mi sem tagadjuk meg tőle), Európa a „Magnific” (fenséges, nagyszerű, jelzővel illette, a törökök azonban „Kanuni”-ként: a törvényhozóként emlegetik Szulejmán szultánt (1496-1566, uralkodott 1520-tól), aki amellett, hogy hét hadjárat vezéreként növelte a három kontinensre kiterjedő hatalmas birodalmat, kialakította ennek államszervezetét is. Ő maga igazságosságára a legbüszkébb és ez a jellemvonása vezeti a tragédiához, szeretett fiának, az oszmán trón méltó örökösének elveszejtéséhez. Sorjázó szultándrámája okán a tréfás-komolyan „török Shakespeare”-ként is emlegetett Turan Oflazoglu drámája a szultáni udvar legbelső világát, az öröklés érdekében szőtt intrikákat tárja elénk…