Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:(Kis parasztszoba. István gazda a búboskemence mellett ül és a csizmájával ringatja a dagasztóteknőt, amelyben a gyerek alszik. Egy régi katolikus éneket dúdol altatónak.) István gazda (énekel) : Szent Lukács üdvözlégy, Istennél velünk légy, Mennybéli vőlegény, Ki jegygyűrűt cseréltél Vé-élünk lé-égy ... (Kikiált az ajtón.) Erzsi...Erzsi te ! Gyere má, mer elaludt a gyerek. Erzsi (jobbról jön. Fiatal parasztmenyecske. Egy ideig visszafojtja magába a szót, aztán egyszerre kipattan belőle). Hajja, kend ! Azzal az ökörrel még baj lesz ! István gazda. Miféle ökörrel? Erzsi. Miféle ökörrel? Úgy tesz kend, mintha nem tunná ! Azzal az ökörrel, améket máma hajnalban kötött be kend az istállóba. Majd meglássa kend baj lesz ! Én csak annyit mondok, baj lesz ! István gazda. Ne fijj te addig, amíg éngem lácc! Erzsi. Nagy legíny kend, amíg nem íg a háza. Bezzeg mikor a múltkor azt a két birkát elkanyarította kend a nyájbul, vitte kend az irháját a juhászok elől, ugyi? István gazda. Vittem, mer vót. Akinek nincs a nem viszi.