Bővebb ismertető
Részlet a kötetből:"(Kis parasztszoba, István gazda a búboskeinence mellett ül és a csizmájával ringatja a dagasztóteknőt, amelyben a gyerek alszik. Egy régi katolikus éneket dúdol altatónak.) István gazda (énekel): Szent Lukács üdvözlégy, Istennél velünk légy, Mennybéli vőlegény, Ki jegygyűrűt cseréltélVé-élünk lé-égy... (Kikiált az ajtón.) Erzsi... Erzsi te! Gyere má, mer elaludt a gyerek. Erzsi (jobbról jön. Fiatal parasztmenyecske. Egy ideig visszafojtja magába a szót, aztán egyszerre kipattan belőle). Hajja, kend! Azzal az ökörrel még baj lesz! István gazda. Miféle ökörrel? Erzsi. Miféle ökörrel? Ügy tesz kend, mintha nem tunná! Azzal az ökörrel, améket máma hajnalban kötött be kend az istállóba. Majd meglássa kend baj lesz! Én csak annyit mondok, baj lesz! István gazda. Ne fújj te addig, amíg éngem lácc! Erzsi. Nagy legíny kend, amíg nem íg a háza. Bezzeg mikor a múltkor azt a két birkát elkanyarította kend a nyájbul, vitte kend az irháját a juhászok elől, ugyi? István gazda. Vittem, mer vót. Akinek nincs a nem viszi."