Gondolatszikrák [antikvár]

A szerző, Bakó-Barlay Edit bevezetőjéből: Úgy szeretem a csendet. Mindegy, hogy hol találok rá, akár a vízparton, akár este virágjaim között ülve az erkélyen, vagy mint régen, pusztánk kútja fölé hajolva, miközben eltűnődtem a nagy titkon: üres vödrömet mindig megtelíti kristálytiszta vízével… Most, életem alkonyán egyre jobban látom, hogy mindig is ilyen kút szerettem volna lenni: csak adni, adni minden napon. Így született meg ez a kis könyvecske is. Kiskorom óta megszállottja vagyok a jónak, a szépnek, és ha rábukkanok egy kincsre, máris írom a füzetembe. Édesanyám is ilyen volt, a Drága… Gondolatszikráim mindegyike híres vagy ismeretlen gondolkodóktól, íróktól, szentektől vagy magamfajta esendő emberektől való. Legtöbbször nem is írtam le a nevüket, hiszen a név nem számított nekem, hanem a „ víz”, amit üres vedrem épp abban az órában felszínre hozott. Máskor gondosan, időt nem kímélve fordítottam, hogy élvezhesse mindenki, aki szereti a magyar szót. Aki boldogan tud elmerülni az emberi szellem és csend mély kútjában, hiszem, hogy olvasás közben gazdagabb lesz a szíve.