Sakkoktatás [antikvár]

A SAKKJATÉK TÖRTÉNETE A sakk Indiában keletkezett, pontosan meg nem határozható időben, de aligha korábban, mint az i.u. III. század. Indiából a VI. században Perzsiába került. Firdusi a "Sahnameh" cimU hőskölteményében a X. és XI. sz. határán elmondja, hogy a sakkot egy követség hozta Indiából, ahol a "satranzs" név alatt lett Ismeretes. Firdusi a sakkfigurákat mai felállításukban Írja le. A perzsáktól az arabok vették át a sakkot és a VIII. században emlitlk először. A X. században az arab sakkirodalom már magas színvonalon áll. A régi arab sakkozás legnevezetesebb emléke a Britisch Muzeumban őrzött un, "arab kódex" 1257-ből. Megemlítendő még, hogy az ismert legenda, mely szerint a sakkot Szissza-ibn-Daher brahmin találta volna fel, egy fejedelem mulattatására és okulására, majd jutalmul a buzaszemeknek a kockákon való folytonos kétszeres szorzásának eredményét kérte, ami 18 és fél trillió buzaszemet tett ki. A sakk mindenütt elterjedt, ahol csak az arab kultura gyökeret vert: Európában először Spanyolországban. Ekkor még a sakkjáték eltért mai formájától. A jelenlegi formára történő reform a XV. század végén következett be. A spanyol Lucena foglalta össze az uj szabályokat és ettől kezdve a sakkjáték még gyorsabban terjedt tovább. Lucena könyve Salamancában jelent meg 1497-ben. Ez a legrégibb meglévő nyomtatott Sakkönyv ugy a régi, mint az uj Játékmódot tartalmazza. Először mondja ki, hogy jobbkéz felől fehér mezőnek kell lennie, és, hogy a patt döntetlennek számit. A XVI. század legerősebb játékosa Ruy Lopez volt, aki az akkori spanyol, olasz és egyéb mestereket legyőzte. Sakkkönyvet is irt, mely megnyitásokat is tárgyal: Huszárcsel, Elhárított király-csel, Futárgambít stb. A római Polerio évszámnélkUli kéziratában, melyet csak a XVI. század közepén fedeztek fel, egyéb már ismert megnyitások mellett előfordul az: 1. Utócsel, 2. MacDonnel megnyitás, 3. Kettőshuszár játék, 4. Huszárjáték, 5. Caro-Kann megnyitás, 6. Középcsel stb. Az olasz sakkozás a XVII. századbeli fénykorának legnevezetesebb írója Greco, kinek Párizsban 1619-ben kiadott müve egy évszázadon át a legnépszerűbb sakk-könyv volt az egész világon. Könyvében 150 megnyitást tárgyal és elemzései közül ma is sok helytálló. A XVIII. század legnagyobb sakkozója a francia Phílídor volt. Hires könyvét az "Analyse du jeu des echess"-t 1794-ben adta ki Londonban. Kevés megnyitást tárgyal, de al^san. Müvét angol, német, holland, orosz és spanyol nyelven is kiadták. O vezette be a sakkjátékba az elvszerü-séget. Fontos megállapításokat tett az elmélet területén, melyek közül "leg- - 3 -