Az ember, a világ és az értékek világa [antikvár]

Kiadói védőborító kissé szakadt, foltos.
Az értékek sokfélesége, ütközése, egyetemes vagy viszonylagos természete, korábbi értékek, sőt értékrendszerek elhalása, újabbak - nemritkán számunkra érthetetlen és idegen értékek - térhódítása napjaink kényszerű beszédtémája. Kortéma. Terjed a felismerés, hogy századunk nem csupán a tudományos-technikai forradalom, az atomrobbanás, az információrobbanás, a génsebészet és a mikroelektronika kora, hanem legalább ennyire az értékrobbanásé és értékválságé is a felgyorsult technikai és társadalmi változások következményeként. A világ nagyobbik hányadában általában az elbizonytalanodás a lehetséges és a követendő értékeket illetően. A mindennapokban, a köznapi tudat szintjén ki-ki neveltetése, tudása, meggyőződése és vérmérséklete szerint reagál erre a felismerésre. A reakciók az egyszerű tudomásulvételtől a struccpolitikán és a morális prédikációkon át a hódító magatartásmintáig: az adott szituációbani haszon- és érdekvezérelt viselkedésig, a csak a jelennek hódoló hedonista magatartásig, valamint elvétve az életviteli stratégiák kritikus újragondolásáig terjednek. Veszélyesen hódítanak a minden értéket megkérdőjelező cinizmus agresszív-védekező érvei és gesztusai is. A közvélemény, a világon szinte mindenütt, az értékek elbizonytalanodása nyomán előállott bajok orvoslása után kiált. A címzett elsősorban az aktuális társadalompolitika és a hivatali adminisztráció, de a társadalomtudományok művelőihez is szólnak az intelmek. Sokan készek arra, hogy közvetlenül a társadalomtudósokat meg a pedagógusokat tegyék felelőssé az értékválság jelenségeiért. Ez több szempontból talán érthető, hiszen bizonytalan helyzetben akár tömeges méretekben is működnek a bűnbakkeresés mechanizmusai. A józanabbul és tárgyilagosabban gondolkodók azonban sejtik, hogy a bajok forrása mélyebben rejtőzik: az ipari társadalmak kialakulásával, a technikai fejlődéssel, a városiasodással,a világias, nem vallásos gondolkodás terjedésével összefüggő társadalmi és életmódváltozásokban keresendő. E változások nem várt konzekvenciával, egyebek között a társadalmi és személyes értékek változása és érvényesülése terén, épp az utóbbi évtizedekben szembesül az emberiség. Az értékek zűrzavara a valóságos életben, az emberek és intézmények mindennapi gazdasági, politikai, morális magatartásában, az ideológiai viszonyokban, valamint a társas kapcsolatokban jelentkezik elsősorban, de zavar, homály, ellentmondás tükröződik az értékekről kialakult közgondolkodásban és az elméleti tudatban, az értékviszonylatok társadalomtudományi feldolgozásában is.