Fiúkat nevelünk/Lányokat nevelünk [antikvár]

ELŐSZÓ Avilai Szent Teréz egyháztanító Önéletrajzában és különböző egyéb, belső spirituális tapasztalatokat rendszerező műveiben gyakran használja egy-egy jelenség vagy összefüggés magyarázatakor a kifejezést: „mi, szegény nők" jól tesszük, ha különösen is vigyázunk, mivel - ahogy ő mondja: a nők nem kapnak teológiai képzést és ezért könnyebben tévednek illetve esnek csapdába. És bár ezzel könnyen vitatkozhatnánk, mivel a korabeli férfiak sem kaptak teológiai képzést, csak ha egyházi pályára léptek, én mégis kihallani vélem belőle azt a finom megkülönböztetést, ami a női és férfi lélek sajátosságaira vonatkozik. Szent Teréz írásai alapján az látszik, tapasztalata szerint a nők könnyebben vesztik el bátorságukat, aggodalomra, önmarcangolásra hajlanak és hogy könnyebben esnek babonaságba, érzelmes vagy felületes gyakorlatok bűvkörébe. Ugyanakkor e vissza-visszatérő megjegyzése mögött felvillan egy másik meggyőződése is, amelyet - igen bölcsen - egy mindenki ákal nagyon tisztelt férfiszent szájába ad: „Megjegyzendő, hogy sokkal több nö van, mintférfi, akit a^JJr ilyen kegyelmekben részesít; e^t magától a s^ent Alcantarai Péter testvértől hallottam. 0 biztosított engem arról, hogy a nők sokkal messzebbre viszjk ezen az úton, mint a férfiak, s ezt igen alapos okokkal magyarázta meg Nem volna célja felsorolni, hogy mi mindent hozott fól, de valamennyi ok nagy dicséretére válik a női nemnek." Nem sorolja fel, és én is azt hiszem, nincs arra szükség, hogy a női nemet a férfival szembenálUtva próbáljuk értékelni. Sokkal fontosabb, hogy mi, nők, értékeljük és szeressük saját női hivatásunkat és egyre jobban igyekezzünk megérteni önmagunkat, küldetésünket. Segítségünkre siet a hagyomány: nemcsak a magyar népi hagyomány több ezeréves, megkeresztelt tudása, hanem a kereszténység bölcsessége, a katolicizmus gazdag tanítása és néhány egészen konkrét segítség is. Ilyen a magyar katolikus női rendek bölcsessége. Legtöbbjük hosszú ideje működik, s különösen a leányneveiéssel foglalkozók, de a többiek is, igen sok tapasztalattal, pedagógiai és pszichológiai tudással rendelkeznek a női személyiségfejlődés útjával, kacskaringóival, kitérőivel, kudarcaival és sikereivel kapcsolatosan. A hagyomány mellett a tudomány is segítségünkre van: sok kutató meg- ELŐSZÓ Kedves Olvasó! Tisztelt Férfitársak! Hét szerzetesrend egy pályázat kapcsán szorosabbra fűzte kapcsolatainak szálait. Hetünk egyik fele női rend, másik fele férfi rend. Múltjuknak nagy részében a női rendek lányokat neveltek nővé, a férfi rendek fiúkat férfivá. Évszázados hagyomány örököse mindegyik rend. Iskoláink jó részében ma már együtt nevelődik leány és fiú. Úgy látjuk, van mit tanulnunk egymástól és másoktól. Örülünk annak, hogy Istenünk nővé és férfivá teremtett minket. Tudatosan törekszünk arra, hogy tanítványaink megtapasztalva saját identitásuk értékeit örömmel töltsék be női és férfi hivatásukat. Gyűjtjük tehát a nővé és férfivá válásról azt a tudást, amihez hozzáférünk, egymástól, barátainktól. A pályázat lebonyolítása során mi férfiak örömmel csatlakoztunk a lánynevelésen dolgozó csapathoz, hogy az összegyűlt tudást egy kötetben együtt osszuk meg azokkal, akik a lány és fiúnevelésben egymáshoz szeretnének kapcsolódni. A kötetben felvillantunk a magyar keresztény szerzetesi magyar hagyományból olyan tudást, mely inspiráló alapja lehet munkánknak. Biztató rálelni a férfivá válás alapvető mintáira annak a közösségnek a hagyományában, amely legközelebb áll hozzánk. A következő fejezetben a mai kornak szólva a ma férfiaként megfogalmazunk néhány alapvető üzenetet, amit mi most fontosnak tartunk. Hitvallások ezek, megfontolások magunk és társaink számára.