Hiány és feszültség az általános iskolában [antikvár]

BEVEZETESA Műhelytanulmányok /. kötetben (Táisadalom, oktatáspolitika, álta-4nos iskola. Bp., 1983. Oktatáskutató Intézet) az általános iskolák helyzetével foglalkoztunk. Rámutattunk aira, hogy az általános iskola megteremtése óta jelentős eredmények születtek, de lényeges célkitűzések a-zért nem valósultak meg ezidáig, mert hiányoztak a megfelelő tárgyi-működési feltételek. Ezt csak nagy anyagi erők mo^sításával lehetett volna biztosítanL A háboníban elpusztított oiszágban, a többé-kevésbé el-aviilt és leromlott intézménj^kben a megfelelő anyagi eszközök híján - csak kényszermegoldásokkal (magas osztálylétszám, váltakozó műszakos tanítás stb.) tudták n^gteiemteni a működési feltételeket. A kezdeti hiányzó feltételek pótlása az elmúlt időszakban sem valósult meg, mert az általános iskolák beruházási részesedését alacsony szinten állandósították. Emiatt az iskolák működését - évtizedek óta - krónikus osztálj^eremhiány jellemezte és a jelenlegi építési normák következtében az iq onnan épített iskolákat is. A hetvenes évek településpolitikai és is-kolakörzetesítési intézkedései pedig növelték az iskolák feltételei közötti területi különbségeket: a szerepkörrel rendelkező, kiemelt településekre és városi körzetekre koncentrálták a beruházásokat, így a többi iskolában romlottak a tárgyi feltételek (régiek az épületek, sokban még mindig nincs vízvezeték, csatomázás és elfogadható fűtés). Az új iskolákban pedig a túlméretezettség és túlzsúfoltság okozott szenrezetlenséget, feszültséget, funkcionáfis zavartEzekkel a kérdésekkel foglalkoznak az itt összegyűjtött tanulmányok, amelyek a még be nem fejezett kutatások részeredményeiről szárrmlnak be. A szerzők tehát továbbra is az iskoláztatás feltételeinek alakulásával foglalkoznak, de ezt csak a kedvezőtlen körülmények között tevékenyke-