Ránk vár az élet... [antikvár]

Felfedező útra küldenek valakit! Közben alkalmas helyeken alkotnia is kell: állomásokat kell felállítania! És nem is egyfélét, hanem olyant és annyit, mint amilyenre azon a helyen éppen szükség van. Igazi sikerrel ily úton az fog járni, aki alapos tudással, aprólékos körültekintéssel oly csomaggal, felszereléssel indul útnak, hogy adott esetben a csomagból mindig elő tudja venni azt, amire éppen szüksége van. Vajjon az ember számára van-e titokzatosabb, fontosabb és nagyobb út, mint maga az élet útja, amit kinek-kinek biz végig kell járnia. Kellemetlen meglepetésektől mentes, eredményes, szép és boldog ez az út akkor lesz, ha ki-ki bölcsen és nagy körültekintéssel készíti el az élet útjának minden kincsnél többet érő csomagját. Persze az a legszerencsésebb, aki mennél hamarább elkészül ezzel a csoda-csomaggal. Jó, ha már ifjú korában az ember hátán van ez a csomag. Van, aki ifjú létére maga el tudja ezt a csomagot készíteni, de azért vannak bölcsek és öregek, hogy segítségükre legyenek a fiatalabbaknak...