Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Virchownak, a mult század egyik legnagyobb élettantudósításának tulajdonítanak egy híressé vált mondást: "Sok állati és emberi holttetemet boncoltam; apróra vagdaltam ezek agyát, szívét, máját, stb., de sehol bennük a lelket, a léleknek még csak nyomát se találtam." Virchow, különösen fiatal korában, mechanista és materialista volt. Ezért a természet jelenségeit a sejtek anyagmozgásaiból, magát a természetet, a létet és az úgynevezett "lelki" megnyilatkozásokat is fizikai (megmérhető) történésekből akarta levezetni, mert az anyagelvű (materialista) világszemlélet így kívánta. Ebbe a hibába esik azóta is majdnemminden fiatal természetbúvár: mikor munkálkodása elején feltárul előtte a természet ezernyi csodája, még hiányos tudása alapján abba a tévhitbe esik, hogy értelmével máris felfogta a világot; elbizakodottságában azt képzeli, hogy miután sikerült lemérnie néhány történést, reakciót és reflexet, az így kapott adatokból már fogalmat alkothat magának a mindenséget mozgató felsőbb energiákról, a lényegről és a végső okokról.
Haecek a "Világrejtélyek" c. művében éppen Virchowot hozta fel példának arra, hogy a fiatal és lelkes anyanyelvű monista-mechanistákból hogyan lesznek későbben meggyőződéses dualisták és misztikusok.