A kötőszöveti betegségek (szisztémás autoimmun kórképek) diagnosztikájának és kezelésének gyakorlati vonatkozásai [antikvár]

A kötőszöveti betegségek klinikai, reumatológiai és immunológiai jellemzőivel kapcsolatosan több kiváló magyar nyelvű összefoglaló munka jelent meg a közelmúltban. Ami e könyv megírására késztetett talán az, hogy a gyakorlati teendők részletesebb kifejtésére érzésem szerint e témakörben nagy szükség van. Ezért nem követtem teljes mértékben a szokásos tankönyvek, monográfiák szerkezetét. Történelmi áttekintés, illetve kóroktani leírások nem szerepelnek ebben a munkában. Az utóbbival kapcsolatosan fontos megjegyeznem, hogy a kötőszöveti betegségek immunpatológiáját színvonalasan taglaló részletes hazai monográfiára égetően nagy szükség lenne. Képanyag sem csatlakozik a könyvhöz, klinikánk interneten elérhető oktatási anyagai viszont bőségesen tartalmaznak ilyen képeket. Ebben a könyvben néhány alapkérdést igyekeztem kiemelten tárgyalni. Mindenütt hangsúlyozom a multidisciplináris megközelítés fontosságát, és azt, hogy több szervrendszer érintettsége esetén az egész beteget kell szemlélnünk. Fontosak azok a gyakorlati tapasztalatok is, amelyeket hosszú idő alatt, igen sok beteg vizsgálata alapján szereztem meg, és ebben a munkában is megpróbálom közzétenni. További kérdés az is, hogy vajon hogyan egyeztethetők össze a bizonyítékon alapuló orvoslásban szerzett ismeretek a hazai viszonyokkal? Manapság, nagyon helyesen, terápiás és diagnosztikus protokollokat használunk. Ezek kellő ismerete fontos, azonban még ennél is lényegesebb, hogy az adott beteg esetében a protokolltól mikor és miért szükséges eltérnünk? Tudnunk kell, hogy melyek azok a hazai kulturális, szociális jellemzők, társuló betegségek, amelyeket a mindennapi diagnosztikai és terápiás tevékenységünk során figyelembe kell venni. Vagyis pontosan ugyanúgy kell-e kezelni egy igen rossz szociális helyzetű magyar idős falusi beteget, ahogy azt egy nálunk jóval gazdagabb országban elvégzett kontrollált vizsgálat alapján bizonyítottnak tartjuk. Egyes kórképek, jelenségek (pl. szekunder Raynaud szindróma, antifoszfolipid szindróma, Wegener granulomatosis, stb.) részletesebb kifejtésére szintén törekedtem. Ezek olyan megbetegedések, amelyek ismerete vagy nincs kellően benne a magyar orvosi köztudatban, vagy azok klinikai jelentősége nagyobb, mint azt első látásra gondolnánk. Jelen könyv bevallott célja tehát a kötőszöveti betegségek egységes szemléletbe foglalása, és a gyakorló orvos számára legfontosabb alapismeretek közlése, saját megszilárdult klinikai gyakorlatunk tükrében. Azt is szerettem volna érzékeltetni, hogy ezeknek a betegségeknek a korrekt diagnózisa és a terápiás stratégia kialakítása csak a tapasztalattal rendelkező centrumokban lehetséges. A gondozást helyben végző kollégák szerepe szintén alapvetően fontos, hiszen képesek a betegek életkilátásait és életminőségüket jelentősen befolyásolni.