Szókincs [antikvár]

I. A szókincs fogalma és vizsgálatának módszere 1. A nyelvnek két fő összetevője van: szókészlete (a szókincs) és nyelvtani rendszere (a nyelvtani szerkezet). A szókészlet a nyelv építőköveit foglalja magába, a nyelvtani rendszer ezeknek az építőköveknek a felhasználását teszi lehetővé, Sztálin nagyon találóan a szókészletet a nyelv építőanyagának nevezte el. Valóban a szókészlet egységeiből (lexema), a szavakból építjük fel mondanivalónk, illetőleg mondataink változatos szabású épületeit. A nyelvnek e két fő összetevője között állandó és eleven a kapcsolat, A szavak az építőkövek, de ahogyan az építőanyagok nem jelentik az építésnél az épületet, hasonlóképpen a nyelv szótári szókészlete sem jelenti magát a nyelvet (Sztálin), mert a szavak önmagukban nem képesek arra, hogy a gondolatok közlését ellássák. A nyelv ugy válik a közlés eszközévé, hogy szókészletét, lexikális anyagát nyelvtani rendszerében, a grammatika szabályai szerint használjuk fel. Valójában a nyelv szókészlete akkor nyer igen nagy jelentőséget, amikor a nyelv grammatikájának hatáskörébe kerül, (Sztálin) A lexikális jellegű szó nyelvtani jelleget kap. Ugyanakkor azonban a nyelvtani rendszer sem funkcionálhat a szótári szókészlet nélkül. A szavak részt vesznek a nyelv grammatikai felépítésében is. A nyelvtani elvonatkoztatás is a nyelv szótári szókészletén belül játszódik le, mert a nyelvtani szabályok az egyes szavakon, mint a nyelv konkrét anyagán testesülnek meg. A szókészlet és a nyelvtani rendszer tehát a nyelvnek két különböző jellegű, de egyenrangú alkotórésze. Fontos számunkra a szókincs tanulmányozása is, mert egyrészt a nyelvnek a társadalommal való szoros összefüggését érteti meg velünk, másrészt nagyban hozzájárul gondolkodásunk és kifejező képességünk világosabbá és árnyaltabbá tételéhez. 2. Egy nyelv valamennyi szava együttvéve alkotja az un. szótári szókészletet. Ez hatalmas mennyiségű szótömeg. A magyar nyelv szótári szókészlete is óriási, még semminő szótártól ki nem merített tenger. (Bárczi) Minél gazdagabb és sokoldalúbb a szótári szókészlet, annál gazdagabb és fejlettebb a nyelv. (Sztálin)