Idegen szavak és kifejezések szótára [antikvár]

Részlet: "A KIADÓ ELŐSZAVA A MÁSODIK KIADÁSHOZ Bakos Ferenc Idegen szavak és kifejezések kéziszótára című munkája 1957 óta jelenik meg az Akadémiai Kiadónál különböző változatokban. A 2002-es kiadást megelőző 1994-es mű újragondolt, teljesen új szótárnak tekinthető. 2001-ben elérkezettnek láttuk az időt a felújításra. A munkát teljes egészében az Akadémiai Kiadó Nyelvi Szerkesztősége vállalta magára, de az új szótáron továbbra is Bakos Ferenc neve szerepel, hisz a mű megszerkesztéséért öt és szerkesztőtársait illeti a dicséret és köszönet. A mostani szótár három munkacsoport összehangolt munkájával jött létre, s ez az együttműködés jelzi az eljövendő szótárak készítésének új, egyre kevésbé egyénhez kötődő módját is. A három munkacsoport, amely oroszlánrészt vállalt az új szótár létrejöttében: • a Magyar Tudományos Akadémia munkacsoportja • az Akadémiai Kiadó Nyelvi Szerkesztősége és a szerkesztésben részt vevő külső munkatársak • az Akadémiai Kiadó Informatikai és Adatbázis-karbantartó Munkacsoportja Elsőként az Idegen szavak jegyzéke című, nyomtatásban meg nem jelent munkaanyagról kell szólnunk. 1999-ben a Magyar Tudományos Akadémia megbízta az Akadémiai Kiadó Nyelvi Szerkesztőségét idegen szavak és magyar megfelelőik új gyűjtésével. A jegyzékben az idegen szavak magyar megfelelői javaslatként szerepeltek, korunknak megfelelő nyelvkorszerűsítő és magyarítási tervezetként. A munkacsoport irányítója az MTA részéről Ritoók Zsigmond akadémikus volt, szakmai tanácsadóként közreműködött Fábián Pál, a tudományok doktora. A kutatási programnak a kiadó részéről felkért szakmai vezetője Tóth Etelka volt, a szervezés feladatait Szekeres Ágnes, a kiadó munkatársa látta el. Az anyag szakmai szempontból való átvizsgálásában az MTA Tudományos Osztályai is közreműködtek. A munka eredményeképpen létrejött szójegyzék (Idegen szavak jegyzéke, MTA-Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999) a jelen szótár munkálatai során a szerkesztők rendelkezésére állt. Másodjára szólni kell a kiadói irányítással folyó szerkesztési munkálatokról. A kiadó által kiadott új szótárak többségükben nem kutatóintézetekben és egyetemeken készülnek, hanem az Akadémiai Kiadó Nyelvi Szerkesztőségének szellemi irányításával és számítógépes adatbázisának segítségével. Harmadjára, de nem utolsósorban a 21. századi szótárkészítés legfontosabb eszközéről kell szólni: az adatbázisban tárolt nyelvi adatokról, a nemzetközi szabvány szerinti adattárolási módról és a nyelvi adatokat kezelő szoftverről. Amikor a szótár munkálatait elkezdtük - 2001 szeptemberében - nem állt rendelkezésünkre a korábbi szótár elektronikusan rögzített állománya. Egy év alatt az 1994-es szótárat gépre vittük, nemzetközi ISO szabvány szerinti XML adattárolási formátumban rögzítettük, a szócikkek szerkezetét fastruktúrába rendeztük, és a nyomtatott formához megfelelő tipográfiai utasításokat rendeltünk. így egy hordozótól független szótár jött létre, vagy úgy is mondhatjuk: egyszerre két szótár született: elektronikus és könyv formátumú. Nehéz szétválasztani a kettőt: az igazán szellemi, szakmai munkának a szótár megszerkesztése, új címszavak megírása, gyűjtése, a régiek javítása, új meghatározások megfogalmazása, szakmai lektorálása tűnik. De az új, Gutenberg-korszak utáni világban, ami"