Millió rózsaszál [antikvár]

Mikor kezembe került Csongrádi Kata könyve kicsit elgondolkodtam. Vajon mi a magyarázat, hogy az utóbbi időben egyre több sikeres fiatal művész írja meg "életrajzát"? Közülük néhányan még csak most értek fel a csúcsra, mások éppen hogy megközleítették. És máris sietnek zárszámadást készíteni?! Hiszen a memoár valamikor a hosszú pálya után megpihenők (hogy ne mondjam, az öregek) műfaja volt. Mi sürgeti manapság a fiatalokat, hogy már " az emberélet útjának felén", vagy azon is innen palack-postát indítanak a jövő felé? Talán nem tévedek, ha azt sejtem, hogy a jelenség oka és a szorongás, amely az egész emberiséget eltölti. Vajon mit hoz a holnap és egyáltalán, lesz-e holnap, kérdik a világtól az atomkor gyermekei. Átléphetjük-e békében a kétezredik év küszöbét? Vagy...(hadd ne folytassam) Az ilyesfajta pánik egyébként nem újság a történelemben. A krónikák szerint az ezredik évforduló előtt is "világ vége" hangulat nehezedett a tömegekre. Akkor babonás tévhitek fokozták a köz-remegést. Ma viszont éppen a legjobb koponyák rettegnek!