kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![KERTÉSZ IMRE - Sorstalanság - Filmforgatókönyv [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/785/3977785.jpg "KERTÉSZ IMRE - Sorstalanság - Filmforgatókönyv [antikvár]")
"A Holocaust, a náci koncentrációs táborok képi, érzékletes, úgymond »reális« ábrázolása egy hallgatag konszenzusos nyugvó tilalomba ütközik. Hatmillió ember üzemszerű kiirtását lehetetlenség elképzelni, és nem szabad elképzelhetővé tenni. Kínjaik leírhatatlanok és ábrázolhatatlanok. E konszenzus körülbelül a hetvenes években, a SHOA című Lanzmann-film megszületésével jött létre, és tudomásunk szerint ez ideig - Spielberg úr kivételével, aki e konszenzusról talán sohasem hallott - senki meg...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
750 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
"A Holocaust, a náci koncentrációs táborok képi, érzékletes, úgymond »reális« ábrázolása egy hallgatag konszenzusos nyugvó tilalomba ütközik. Hatmillió ember üzemszerű kiirtását lehetetlenség elképzelni, és nem szabad elképzelhetővé tenni. Kínjaik leírhatatlanok és ábrázolhatatlanok. E konszenzus körülbelül a hetvenes években, a SHOA című Lanzmann-film megszületésével jött létre, és tudomásunk szerint ez ideig - Spielberg úr kivételével, aki e konszenzusról talán sohasem hallott - senki meg nem szegte. Még Wajda is, aki pedig hiteles és teljes anyagismerettel rendelkezik: a Tájkép csata után című filmjében csupán a felszabadulás utáni koncentrációs tábort mert ábrázolni. Ha mi most mégis megszegjük e tilalmat, ezt kizárólag a tanúvallomás hitelességével igazolhatjuk. Ki kell jelentenünk, hogy nem a Holocaust ábrázolására törekszünk, hanem egy lélek útját követjük, s ez az út óhatatlanul átvezet a koncentrációs univerzumon. Ha a hitelesség illúzióját fel is kell adnunk - mert hiszen hitelesnek lenni lehetetlen -, legalábbis hűségre, szűkszavúságra és a dísztelenségnek arra a komor pompájára fogunk törekedni, amely, reményeink szerint, méltó lehet milliók gyászához." A forgatókönyv különös műfaj: hozzátesz és elvesz. Leírja a képeket, amelyeket látni fogunk: egyszerre serkenti és korlátozza képzelőerőnket; párbeszédekké s monológokká alakítja, ami korábban egybefolyt: kijelöli a hangsúlyokat. A Sorstalanság forgatókönyve új mű: újat árul el a Holocaustról, a regényről és Kertész Imre gondolkodásáról.
Termékadatok
Cím: Sorstalanság - Filmforgatókönyv [antikvár]
Szerző:
KERTÉSZ IMRE
Kiadó: Magvető
Oldalak száma: 201
Kötés: fűzött kemény papír
ISBN: 9631422755
Méret: 130 mm x 180 mm
(1929–2016)
Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Több koncentrációs táborban tartották fogva, míg végül a lágerek felszabadítása után, 1945-ben tért haza Magyarországra, ahol újságírásból és fizikai munkából élt.2002. október 10-én, a világon először magyar író, Kertész Imre kapta az irodalmi Nobel-díjat. A Magvető Kiadó szerzőjét olyan vetélytársakkal nominálták, mint Philip Roth vagy John Updike. A Svéd Akadémia döntése indoklásában így fogalmaz: „egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”. Kertész Imre 1975-ben megjelent, díjazott műve, a Sorstalanság máig az egyik legfölkavaróbb és leghitelesebb Holocaust-regény.
„Egyszer meghaltam már tehát, azért, hogy élnem lehessen – s talán ez az én igaz történetem. Ha így van, akkor e gyermekhalálból született művet a sok millió halottnak ajánlom, s mindazoknak, akik e halottakra még emlékeznek. De, mert végeredményben irodalomról van szó, olyan irodalomról, amely az Önök Akadémiájának indoklása szerint tanúságtétel is egyben, talán a jövőnek is hasznára válhat, sőt, szívem szerint azt mondanám: a jövőt szolgálja majd. Mert úgy érzem, hogy amikor Auschwitz traumatikus hatásán gondolkodom, ezzel a mai ember vitalitásának és kreativitásának az alapkérdéseihez jutok el; s Auschwitzon gondolkodva így, talán paradox módon, de inkább a jövőn, semmint a múlton gondolkodom.” (Részlet A stockholmi beszédből)
Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Több koncentrációs táborban tartották fogva, míg végül a lágerek felszabadítása után, 1945-ben tért haza Magyarországra, ahol újságírásból és fizikai munkából élt.
Az 1955 és 1960 között keletkezett írási egy részét beépítette az 1960-tól 1973-ig írt első regényébe, a Sorstalanságba. A nyolcvanas években írói és műfordítói munkái jelentették megélhetését, a sikert csak az évtized második fele és a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára. Lelkes fogadtatásra talált német nyelvterületen, összegyűjtött művei 1999-ben a Rowohlt Kiadó gondozásában jelentek meg. 1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja. 2009 októberében rendes tagjává fogadta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia.
Műfordítói tevékenysége során Elias Canetti, Sigmund Freud, Hugo von Hoffmannstahl, Friedrich Nietzsche, Joseph Roth, Arthur Schnitzler, Ludwig Wittgenstein, valamint modern német és osztrák szerzők írásait ültette át magyarra. Ezek közül a Magvető Kiadó gondozásában Friedrich Nietzsche A tragédia születése (2003) jelent meg.
Díjai
Füst Milán-jutalom (1983), Forintos Díj (1986), Artisjus Irodalmi Díj (1988), Aszú-díj (1989), József Attila-díj (1989), Déry Tibor-jutalom (1989), Az Év Könyve Jutalom (1990), Örley-díj (1990), a Soros Alapítvány Életműdíja (1992), a Soros Alapítvány Díja (1995), Brandenburgi Irodalmi Díj (1995), Márai Sándor-díj (1996), a lipcsei könyvvásár Literaturpreis für die europäische Verständigung nevű nagydíja (1997), Friedrich Gundolf-díj (1997), Kossuth-díj (1997), Jeanette Schocken-díj (1997), a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budapest Nagydíja (1997), Herder-díj (2000), a Die Welt irodalmi díja (2000), a német Becsületrend tagja (Pour le Mérite 2001 óta), Hans Sahl-díj (2002), irodalmi Nobel-díj (2002), a Győri Könyvszalon alkotói díja (2002), YIVO életmű-díj (2003), Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje – Polgári Tagozata (2003), Goethe-emlékérem (2004), Corine-díj (2004), Citta di Penne-díj (2004), a Sorbonne díszdoktora (2005), a berlini Szabad Egyetemen (Feie Universität) tiszteletbeli díszdoktora (2005), a Német Társaság díja (2006), Ernst Reuter-emlékérem (2006), Cassino város nemzetközi irodalmi díja (2006), a Magyar Kultúra Követe cím (2007), Grinzano-Cesare Pavese különdíja (2008), a berlini Zsidó Múzeum Megértés és Tolerancia Díja (2008), Jean Amery-díj (2009), Vermeil-nagyérem (2011), Magyar Szent István Rend (2014), A Petru Maior Egyetem díszdoktora (2015)
Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Több koncentrációs táborban tartották fogva, míg végül a lágerek felszabadítása után, 1945-ben tért haza Magyarországra, ahol újságírásból és fizikai munkából élt.2002. október 10-én, a világon először magyar író, Kertész Imre kapta az irodalmi Nobel-díjat. A Magvető Kiadó szerzőjét olyan vetélytársakkal nominálták, mint Philip Roth vagy John Updike. A Svéd Akadémia döntése indoklásában így fogalmaz: „egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”. Kertész Imre 1975-ben megjelent, díjazott műve, a Sorstalanság máig az egyik legfölkavaróbb és leghitelesebb Holocaust-regény.
„Egyszer meghaltam már tehát, azért, hogy élnem lehessen – s talán ez az én igaz történetem. Ha így van, akkor e gyermekhalálból született művet a sok millió halottnak ajánlom, s mindazoknak, akik e halottakra még emlékeznek. De, mert végeredményben irodalomról van szó, olyan irodalomról, amely az Önök Akadémiájának indoklása szerint tanúságtétel is egyben, talán a jövőnek is hasznára válhat, sőt, szívem szerint azt mondanám: a jövőt szolgálja majd. Mert úgy érzem, hogy amikor Auschwitz traumatikus hatásán gondolkodom, ezzel a mai ember vitalitásának és kreativitásának az alapkérdéseihez jutok el; s Auschwitzon gondolkodva így, talán paradox módon, de inkább a jövőn, semmint a múlton gondolkodom.” (Részlet A stockholmi beszédből)
Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Több koncentrációs táborban tartották fogva, míg végül a lágerek felszabadítása után, 1945-ben tért haza Magyarországra, ahol újságírásból és fizikai munkából élt.
Az 1955 és 1960 között keletkezett írási egy részét beépítette az 1960-tól 1973-ig írt első regényébe, a Sorstalanságba. A nyolcvanas években írói és műfordítói munkái jelentették megélhetését, a sikert csak az évtized második fele és a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára. Lelkes fogadtatásra talált német nyelvterületen, összegyűjtött művei 1999-ben a Rowohlt Kiadó gondozásában jelentek meg. 1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja. 2009 októberében rendes tagjává fogadta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia.
Műfordítói tevékenysége során Elias Canetti, Sigmund Freud, Hugo von Hoffmannstahl, Friedrich Nietzsche, Joseph Roth, Arthur Schnitzler, Ludwig Wittgenstein, valamint modern német és osztrák szerzők írásait ültette át magyarra. Ezek közül a Magvető Kiadó gondozásában Friedrich Nietzsche A tragédia születése (2003) jelent meg.
Díjai
Füst Milán-jutalom (1983), Forintos Díj (1986), Artisjus Irodalmi Díj (1988), Aszú-díj (1989), József Attila-díj (1989), Déry Tibor-jutalom (1989), Az Év Könyve Jutalom (1990), Örley-díj (1990), a Soros Alapítvány Életműdíja (1992), a Soros Alapítvány Díja (1995), Brandenburgi Irodalmi Díj (1995), Márai Sándor-díj (1996), a lipcsei könyvvásár Literaturpreis für die europäische Verständigung nevű nagydíja (1997), Friedrich Gundolf-díj (1997), Kossuth-díj (1997), Jeanette Schocken-díj (1997), a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budapest Nagydíja (1997), Herder-díj (2000), a Die Welt irodalmi díja (2000), a német Becsületrend tagja (Pour le Mérite 2001 óta), Hans Sahl-díj (2002), irodalmi Nobel-díj (2002), a Győri Könyvszalon alkotói díja (2002), YIVO életmű-díj (2003), Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje – Polgári Tagozata (2003), Goethe-emlékérem (2004), Corine-díj (2004), Citta di Penne-díj (2004), a Sorbonne díszdoktora (2005), a berlini Szabad Egyetemen (Feie Universität) tiszteletbeli díszdoktora (2005), a Német Társaság díja (2006), Ernst Reuter-emlékérem (2006), Cassino város nemzetközi irodalmi díja (2006), a Magyar Kultúra Követe cím (2007), Grinzano-Cesare Pavese különdíja (2008), a berlini Zsidó Múzeum Megértés és Tolerancia Díja (2008), Jean Amery-díj (2009), Vermeil-nagyérem (2011), Magyar Szent István Rend (2014), A Petru Maior Egyetem díszdoktora (2015)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............