Jelenkori román festészet a Kolozsvári Művészeti Múzeum gyűjteményében [antikvár]

Részlet a könyvből: A HAGYOMÁNYTISZTELET A hagyománytisztelet és újítószándék összhangja, a valóság értelmezésének és művészi visszatükrözésének szüntelen megújhódása, - íme a jelenkori román festészet karakterjegyei, amelyek a felszabadulás utáni képzőművészetünk arcélét új vonásokkal gazdagították. A második világháborút követő évtizedek Romániában is a nagy társadalmi átalakulások korszakát hozták. A szocializmust építő ember munkájának eredményeként - a kultúra már területeihez hasonlóan - elmélyült a képzőművészet és a valóság viszonya, ami nemcsak a témakör kitágulásához, hanem a plasztikai nyelvezetnek is ugrásszerű fejlődéséhez vezetett. A csillogó színvilág, dekorativitás, a fényhatások kedvelt hangsúlyozása, melyek a közelmúlt nagy festőinek (Stefan Luchian, Lucian Grigorescu, Nicolae Darascu, Theodor Pallady, stb.) is jellemző vonásai voltak, a kialakulóban lévő új történelmi körülmények között minőségileg is új értelmet nyertek.