A pesti egyetemi templom [antikvár]

Pest és Buda sorsa létük kezdetétől fogva szorosan összeforrt, még ha külön városokként emlegették is őket. Az eleinte jelentősebb Budát Pest a XVIII. században utolérte, majd hamarosan túl is szárnyalta. Budavár 1686-ban történt visszahívása Pest felszabadulását is jelentette. De mit ölelt fel az akkori Pest? Alig néhány ezer lakost és a mai belváros területét. A Tolbuchin körút, a Múzeum körút, a Tanács körút és a Deák Ferenc utca vonala jelzi a régi város határát. A falaknak ma már csak helyenként találjuk nyomát, és a négy városkapunak a helye ismeretes csupán (a Kecskeméti- ill. a Kossuth Lajos utca végén és a Váci utca 4. és 7. számu házak között, a negyedik a Duna felé nyílt). Pestet a XVII. század végén "háromfelől közönséges városi fal köríti, melyet kerek tornyok falankíroznak, a dunai oldalról pedig egyszerű palánk zárja el" - értesülünk Lotharingiai Károly egyik főhadsegédének jelentéséből. Rozzant, lakóépületnek alig nevezhető főhadsegédének jelentéséből. Rozzant, lakóépületnek alig nevezhető kunyhók, néhány mecset és fürdő - ez jelenti Pestet, ha a városfalakon belépünk. És még valami: piszok. A fürdőkulturájukról oly híres törökök a város tisztaságára nem helyeztek nagy súlyt, legalábbis a kortársak feljegyzései erre engednek következtetni.