Térítés - Megtérés [antikvár]

Előszó A kötetben az érdeklődő az eurázsiai steppeöv nyugati területén és a vele szomszédos régiókban élt népek vallásáról olvashat összefoglaló tanulmányokat. A cikkek azt mutatják be, hogy a kelet-európai nomádok hogyan és miért vették át a különböző világvallásokat, és hogyan változott meg többször is Kelet-Európa vallási térképe. Kelet-Európa középkori történetében az eurázsiai steppeöv nyugati részét benépesítő nomádoknak meghatározó szerep jutott. Ezek a steppei népek érintkezésbe lépve a szomszédos földművelő államokkal megismerhették azok kultúráját. Az eurázsiai nomádoknak természetesen megvoltak a maguk sajátos életmódjából adódó vallási elképzeléseik, amit összefoglalóan samanizmusnak szokás nevezni. Nagyobb steppei államalakulatok létrejötte esetén a központi hatalom kialakított egy az Éggel kapcsolatos hitvilágot, amit tengrizmusnak nevezünk. Az eurázsiai nomádok azonban nem hoztak létre tételes világvallást, mint például az iszlám, hanem valamely szomszédos földműves birodalomból kölcsönöztek vallást. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a beduin törzsek egyes - a kereskedelemre áttért - csoportjai között kialakult egy befolyásos arab eredetű kereskedőréteg a maga városi kultúrájával. Ez lehetővé tette egy világvallás alapjainak kidolgozását, terjesztését és intézményesülését. A belső-ázsiai nomádok a kereskedést többségében idegenekre bízták, így nem jöhetett létre nomád eredetű kereskedő réteg. Emiatt a nomád birodalmi udvarokban meghatározó szerepet játszó idegen kereskedő csoportok a saját vallásuknak igyekeztek megnyerni az uralkodót és környezetét. Kelet-Európára a középkorban a kereszténység, az iszlám és a judaizmus gyako-rok erős hatást. Az első nomád birodalmat létrehozó, Belső-Ázsiából eredeztethető hunok a már keresztény hitre tért Római Birodalom mindkét felével szoros kapcsolatba kerültek. A hunok a kereszténység tanaival ugyan megismerkedhettek, de ez mégsem befolyásolta birodalmuk politikáját. A Rómait követő Bizánci Birodalom első komoly térítési sikerének Kuvrat onogundur fejedelem megkeresztelése tekinthető, bár Kuvrat csak egy rövid életű birodalmat hozott létre a délorosz steppén, a Kaukázus és a Fekete-tenger északi oldalán a 7. század első felében. Sajnálatos módon a térítésnek csak a politikai vonatkozásait ismerjük. A keresztény Kuvrat által alapított birodalomból később, 680-ban a Balkán-félszigetre költöző onogundur-bulgá-rok hozták létre a dunai bulgár államot, amelyet 864-ben a Bizánci Birodalom megtérített. A Kárpát-medencében 567-től birodalmat alapító avarok is találkozhattak