Pártok és pártrendszer Ausztriában [antikvár]

Ausztriához meglehetősen ambivalens viszony fűz minket, magyarokat. Ez nemcsak történelmi kapcsolatrendszerünk örökségének feldolgozásában mutatkozik meg, de az utóbbi évtizedek hétköznapi tapasztalatai által formált köznapi tudatban is. Ausztria évtizedekig „távoli ország" volt a magyar állampolgár számára (emlékszik-e még valaki arra az időre, amikor háromévenként egyszer nyílott fel a sorompó az utazni vágyók előtt?). Azután egyszerre valóságosan is közvetlen szomszéd lett és mindennapos utazási cél, ahol idegenségében is sok minden ismerős. A közelség újra helyreállt, de egy sajátos amnézia folytán mintha évtizedek estek volna ki az emlékezetből, s ez megnehezíti a tapasztalatok feldolgozását. Egykori közös történelmünk emlékei ma már a távoli múltba vésznek; az azóta eltelt évtizedekben pedig a két ország igencsak eltérő és ellentétes irányokat felmutató útvonalakon járt. A magyar közvélemény különösen kevéssé ismeri Ausztria történetének legutóbbi négy évtizedét, azokat a jelenbe nyúló folyamatokat, amelyek olyanná formálták Ausztriát, amilyennek a nyolcvanas és a kilencvenes évek fordulóján megismerheti a látogató. Holott Ausztriára az elmúlt két-három évtizedben is többször irányult a nemzetközi közvélemény figyelme és a szakmai-tudományos vizsgálatok is számos témában és tudományterületen bevonták az osztrák tapasztalatokat és esettanulmányokat az összehasonlító elemzésekbe. Érdeklődést és vitákat váltottak ki például az ausztrokeynesiánus gazdaságpolitika elvei, a gazdasági felzárkózás és a válságmenedzselés eszközei, az érdekegyeztetés mechanizmusainak működése a társadalomban, az osztrák szociális partnerség sajátos vonásai, a jóléti állam kiépítésének esélyi és gondjai, a társadalom modernizációs és demokratizálási programjainak megvalósíthatósága - hogy csak a témánkhoz közel álló legfontosabb problémákat említsük.