Bővebb ismertető
I. BEVEZETÉS*
Multa disces, si líbenter disces'
A 16. század közepétől a 17. század első harmadáig tartó időszak mind a magyarországi történelem, mind az egyház- és művelődéstörténet egyik legmozgalmasabb időszaka. A Beythe család tagjai, István (1532-1612) az apa, és fiai, András (1564-1599) és Imre (ti624), ebben a korban éltek. Amikor Beythe István 1576-ban Németújvárra került, s ahol közel negyven évig szolgált a Batthyányaknál, akkor zajlottak a hazai protestánsok között a legnagyobb hitviták, ekkor kezdtek szétválni egyházszervezetileg is a lutheránus és a kálvinista gyülekezetek. Be)^he István még nem sorolható az irénikus meggyőződésű lelkészek közé, ő a gyakorlatban tett sokat a hazai protestáns felekezetek békés egymás mellett éléséért. András és Imre szintén részt vettek ezekben a hitvitákban. Mindhármójukról elmondható, hogy a magyarországi művelődéstörténetben is maradandót alkottak: hazai és külföldi humanistákkal álltak kapcsolatban, könyveket írtak és g5^jtöttek, aktív részesei voltak a hazai nyomdászattörténetnek. Azon kevés protestáns lelkészek közé tartoznak, akiknek fennmaradt egykori könyvtáruk. A közel 400 kötetes gyűjtemény kiváló lehetőséget teremt arra, hogy bemutassuk olvasmányműveltségüket, szellemi környezetüket, valamint további adatokkal gazdagítsuk ismereteinket a Nyu-
A könyv a Társadalmi Megújulás Operatív Program IKT a tudás és tanulás világában - humán teljesítménytechnológiai (Human Performance Technology) kutatások és képzésfejlesztés címet viselő, TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008 azonosítószámú projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. - Kutatásaimat az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatta. Beythe András egyik könyvbejegyzése. Talán ebből a szentenciából származik: Disce libens, quid dulcius est, quam discere multa. Vö.: Andreas Sutor: Latinum Chaos de, ex et pro omni, seu compendiolum pro usu quotidiano = Ein Teutsches durcheinander von unterschidlichen Sachen. Augsburg, 1716. 808.1. 56. sz. jelmondat.