A szavak a festészetben [antikvár]

Lapjai / lapélei foltosak
A könyv szerzője a francia regényirodalom "új hullámának" népszerű és sziporkázóan szellemes írója. Butor ezúttal a művészettörténet területére kalandozik el, meglehetősen szokatlan szempontból fogva vallatóra a műveket. Nem a képek képszerűsége, azaz stilátos sajátossága, festői technikája, a kompozíció módja érdekli, hanem verbalizálható tartalmuk, pontosabban az a jelentésárnyalat, jelentéstöbblet vagy jelentésmódosítás, amelyeket a festménybe belekomponált betűk, szavak, olykor hosszabb szövegek sugallnak. A szemünkben sokszor közömbös vagy érdektelen szignók, feliratok a Butor-féle tárlatvezetés során hirtelen szembeszökőek, jelentékenyek lesznek, olyannyira, hogy többé lehetetlen észre nem vennünk azt a változást, amelyet a kép jelentéstartományában okoznak. Középkori táblaképek, reneszánsz, barokk, klasszicista, romantikus festmények éppúgy, mint kubista, szürrealista, absztrakt művek eddig többnyire rejtve maradt titkaikat "fecsegik ki" ennek a szemléletmódnak a következetes érvényesítése során, anélkül, hogy e titkok puszta érdekességnek hatnának. Felfedésük által a kép egésze válik beszédessé és minden művészet iránt érdeklődő ember számára befogadhatóbbá, megközelíthetőbbé.