Az üzemmérnöki pálya [antikvár]

Hazánkban a szocializmus építése során napirendre került a szakemberképzés korszerűsítése. A szocialista termelési viszonyok között olyan szakemberekre van szükség, akik képesek a szocialista nagyüzemi termelésben a gyártó, szervező és irányító feladatok ellátására. Ennek a szükségletnek a kielégítésére jöttek létre a szakközépiskolák és a felsőfokú technikumok. A felsőfokú technikumok létesítésének alapvető célkitűzése az volt, hogy magasabb szintre emelje a termelést közvetlenül irányító középkáderek képzését. A termelési viszonyok és a termelőerők gyors ütemű növekedése a szakemberekkel szemben támasztott követelményeket is megnövelte. A magasabb szintű követelmények formálták ki azt az intézménytípust, amelyik alkalmas a korszerű gyártási folyamatokat irányítani, szervezni, tervezni tudó szakemberek képzésére. Az elsőként létesített műszaki főiskolák, amelyek üzemmérnököket képeznek, 1969-ben kezdték meg tevékenységüket. A műszaki főiskola, mint intézménytípus, sajátos célkitűzéssel rendelkezik a magyar felsőoktatásban. Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy sajátos feladatát-e képzésforma - jól oldotta meg, a végzett szakemberek megfelelnek az elvárásoknak. Az elmúlt években azonban tovább gyorsult a fejlődés, újabb igényeket támasztva a szakemberekkel szemben (pl. -a számítástechnika megjelenése a termelésben), és ezeket a menetközben fellépő új igényeket folyamatosan, lemaradás, késedelem nélkül kellett és kell a továbbiakban is kielégíteni. Alapvető követelmény, hogy a képzés színvonalának emelését gazdaságosan, a képzési idő meghosszabbítása nélkül kell megvalósítani. Ennek lehetősége pedig: a rendelkezésre álló idő jobb kihasználása, a képzés céljának pontosabb meghatározása, a feladatok maradéktalan megvalósítása, az önképzésre való felkészítés.