Tüzelés és szerkezetei II. [antikvár]

1 . BEVEZETÉS Az ipari berendezések, gépek, kemencék stb. működéséhez energia szükséges, amit közvetve vagy közvetlenül, a természetből nyerünk. A világ energiakészletei nem megujviló, azaz kimerülő késsletekre (ilyenek a szénféleségek, az olaj, a földgáz) és megujuló energiákra (ilyenek a vízenergia, a nap- és szélenergia) oszthatók fel. Ipari célolcra csak olyan energiahordozók jöhetnek számításba, amelyek n^ tömegben fordulnak elő, kitermelésük viszonylag olcsó, kötött energiájuk jelentékeny és az energia felszabadítása vagy átalakítása egyszerű eszközökkel végezhető el. Ezért pl. a napenergia, a szélenergia, az ár--apály energia stb., bizonytalan és szakaszos felhasználhatóságuk miatt nem számottevőek az energiaigények kielégítésében. Az energiaigényeket jelenleg a fa, a szénféleségek, a kőolaj és földgáz eltüzelésével, valamint vizienergiából és az atomenergia felszabadítása során nyert hő-, mechanikai- és villamos energiával elégítik ki. Nagy fekete-kőszén készletek főleg a Szovjetunióban, az USA-ban és Kínában, nagy barna-kőszén készletek ugyancsak a Szovjetunióban és USA-ban, valamint Ausztráliában találliatók. A kőolaj és a földgáz, közös néven a szénhidrogének felhasználása csak a múlt század ötvenes éveiben kezdődött. A Föld kőolajlelőhelyei közül az Ua4, Venezuela, Szovjetunió, a Közel-Kelet országai (Kuwait, Szaúd-Arábia, Irak, Irán), Afrikában Líbia és Algéria készletei a legjelentősebbek.A Föld kőolajlelőhelyeinek kimerülését már többször megjósolták és több országban további előfordulásra már nem számítottak. A folytonos kutatás azonban ujabb és ujabb készleteket tár fel és így a jelenleg ismert mennyiségük sem mondhatók véglegesnek. 1965-ben termelt 590 milliárd Nm^ földgáz jelentékeny része az USA-ra jutott. Azóta a Hollandiában feltárt Hj. 2000 milliárd Nm^ és a Szovjetunió 25 000 milliárd Nm3 készlete, az észak-afrikai tengerparton feltárt földgázmezők jelentősen megváltoztatták a kitermelés arányait. A vízienergia nagyon gazdaságos és állandó energiaforrás. A kiépítési lehetőségek korlátozottsága (esésmagasság, vízmennyiség) miatt azonban a Föld energiaellátásában a jelenlegi 6%-os részesedésénél na^obb szerepet nem igen játszhat. Az atomaiergía előállításához szükséges nyersanyagok közül uránlelőhelyekben elsősorban az USA, Kanada, Dél-Afrika és Svédország gazdag. Indiában 8-107(, tóriumot tartalmazó monacítliomok van. A világ energiafelhasználása az elmúlt 30 évben 14). 2, 5-szeresére növekedett (1.1 ábra). Az energialiordozó felhasználásában azonban komoly szerkezeti váltoEásnak is tanúi vagyvink (1.2 ábra). A század elején a szén szinte egyedural-