Nyomdák - nyomdászok, találkozók [antikvár]

Amikor az olvasó ezt a füzetet a kezébe veszi, nemcsak emlékeznie kell, hanem valószínűleg búcsúznia is, éspedig a rendszeres mérnök-technikus találkozók eddigi formájáról. Ünnepélyesnek is nevezhetnénk ezt az idei összejövetelt, hiszen huszadik a sorban. Nekünk, házigazdáknak, a békéscsabai Kner nyomdá-nak duplán emlékezetes, mert másodízben adunk helyet kedves szakmánk tanult művelőinek. Mi úgy tartjuk, hogy itt volt az első. és most - ebben a szervezeti rendszeréből - itt lesz az utolsó. A történeti hitelesség szerint az 1972. évi mérnök-technikus köri kirándulás tekinthető indulásnak, ebből nőtt ki ez a terebélyes találkozók sora. Esztendők múltával alakult, formálódott; kereste a helyet a műszaki-szakmai életben; gazdagodon tudásban, barátságban .1 gárda. Fiatalok tucatjai ismerkedtek meg hazánk nyomdaiparával, megtanulták becsülni egy-egy vidék fejlődő nyomdáját, az idősebbek számára jó alkalom volt a baráti eszmecserére. Voltak, akik már ez utóbbit negatívumként vetették az összejövetelek szervezői szemére, mondván, hogy csak ezért nem szabad ilyen nagy anyagi áldozatokat hozni. Nem vitathatók azok az értékek, amelyek a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület eddigi életében termelődtek. Közöttük azok, amelyeket a mérnöktechnikus találkozók történetében fel lehet mutatni. Ez a szellemi vagyon kettős: egyrészt a szakmai információáramlás, a tudásszerzés forrása volt, mert ezeket a személyes találkozások jobban hordozták, mint bármilyen más eszköz, másrészt az emberi, a kollegiális kapcsolatok pótolhatatlan forrásává vált. Így summázható egy mondatban a húsz év haszna. Mégis azt kell mondania a műszaki vezetésnek, hogy ezt a szervezeti formát most már meg kell újítani, tovább ez nem tartható. A változás szele már régen mozgatja .1 műszaki egyesület életét, munkáját. A régi módszerek, sőt célok már évek óta egyre kevésbé voltak alkalmasak az emberi érdeklődés felkeltésére. Ezt .1 folyamatot elmélyítette a társadalmi átalakulás. A mérnök-technikus találkozók szervezésében az évről évre növekvő létszámgondok jelentették a legnagyobb problémát. A hogyan tovább kérdése még nem dőlt el, egy azonban tény: kár lenne e hagyomány értékeit elveszejteni, valamilyen ésszerű formában meg kellene őrizni a hasznosat! Az emlék füzetnek az összegezés a célja, nem a problémák megoldása. Nem is tudja megtenni azt. Bízzuk ezt hivatottabb szakemberekre, vezetőkre.