Felelős AI [antikvár]

Előszó Nem kétséges, hogy a társadalom és a technológia viszonya, kölcsönös egymásra épülése rendkívül izgalmas, szerteágazó, folyamatosan megújuló és bizonyos kihívásokat újratermelő terület. A mesterségesintelligencia-alapú rendszerek és szolgáltatások hatása a társadalmunkra, a gazdaságra, a Jövőnkre, valamint a helyesen és felelősen használt technológia iránti igény alapos önvizsgálatra, szembenézésre kényszerít mindenkit: a tanártól az orvoson és mérnökön át a jogászig, az üzleti élet szereplőitől az állami szervezetekig. A terület (és messze nem csak a generatív mesterséges intelligenciák halmaza) folyamatosan szintet ugrik, egyszerre lenyűgözve, lelkesítve és aggodalommal töltve el a megfigyelőket. A folyamatos bővülés értelemszerűen állandóan bővülő vitákat, hozzászólásokat, véleményeket, nézőpontokat is generál, mégis kevés az olyan kötet, amelynek deklarált célja a különböző társadalmi alrendszerek felől való közelítés: az, hogy több irányból, több szemszögből magyarázza el a mesterséges intelligencia Jellemzőit, viselkedését, működését, az adott szakember nézőpontja szerint. A Jelen kötet célja fejezetenként az érintett szakterület számára alapvetés adása, összességében pedig a széles nagyközönség számára egy részletgazdag kép megrajzolása. Ződi Zsolt Jogi tematikus blokkot nyitó fejezetében arra világít rá, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló Jogszabály termékmegfelelőségi szabályai alkalmatlanok az emberi Jogok megsértésének megakadályozására. Az eredetileg a fizikai termékek értékelésére szolgáló termékmegfelelőség koncepciójának az egyértelműen mérhető és értékelhető, számszerűsíthető paraméterek adják az alapját, ez a szemlélet azonban nem alkalmazható az élethez és az egészséghez közvetlenül nem kapcsolódó emberi Jogok vagy a természetüknél fogva kvalitatív fogalmak, például a Jogállamiság és a demokratikus folyamatok esetében. Alexander Buh-mann és Christian Fieseler a mélytanulás és a mélydemokrácía fogalompárosát írja le és építi fel, arra koncentrálva, hogy az Ml-ágazat szereplőinek tudása miként helyezhető el egy deliberatív rendszerben. Ennek a fókuszában az áll, hogy milyen kommunikációs stratégiák mentén tudnának a mesterséges intelligencia iparág rendkívül különböző szereplői értékteremtő egyeztetéseket folytatni. Herke Csongor és Herke-Fábos Barbara Katalin a gyermekvédelem területére fókuszál a mesterséges intelligencia által kínált új lehetőségek fényében. Bemutatják,