Pneumatikus irányítástechnika [antikvár]

Hazánkban a felszabadulás előtt alig volt automatizálás. A termelést abban az időben még a gépesítés hiánya jellemezte és ahol már a gépesítés előrehaladt, ott is a termelést rendszerint kézzel irányították. Egy-két helyen azonban már a felszabadulás előtt is találunk bizonyos mértékű automatizálást. Ilyen terület volt a villamosenergia termelése, elosztása, a kőolajfinomítás stb. Az itt alkalmazott önműködő irányító rendszereket azonban külföldi vállalatok tervezték és szerelték. A felszabadulás után Magyarország ipara gyors fejlődésnek indult. Úgyszólván az ipar valamennyi területén egyre-másra épültek az új termelőüzemek, és az automatizálás követelő szükséggé vált. Ma már a korszerű iparfejlesztés az önműködő irányítástechnika alkalmazása nélkül el sem képzelhető. A különböző termelési ágak automatikaigénye a fejlődés során olyan méretűvé vált, hogy ennek hatására hazánkban egy új iparág, az automatika-eszközöket gyártó ipar jelent meg. A fejlődés mindinkább megvilágította, hogy az automatizálási tevékenység két, a forrásoldali és az alkalmazásoldali területre osztható fel. A forrásoldali terület az automatizáláshoz szükséges eszközök előállításának iparát jelenti, míg az alkalmazásoldali terület az automatizálási eszközök felhasználásával, a technológiai előírásoknak megfelelő irányító rendszer megalkotásával kapcsolatos tevékenységet jelöli meg. A hazai fejlődés első szakaszát a forrásoldal fejlődése jellemezte. Ez természetes is volt, mivel az eszközök hiányában az alkalmazás a gyakorlati megvalósítás minden létjogosultságát nélkülözte. Az alkalmazástechnika fejlődése, eltekintve egy-két kivételes esettől, csak jóval később következett be. Napjainkban éljük fejlődésének első jelentős szakaszát, amikor már a hazai irányítástechnikai rendszereket is hazai, többnyire tudományosan megalapozott tervek alapján telepítik. A magyarországi automatizálásnak kezdetben nagy nehézségekkel kellett megbirkóznia. Hiányoztak a szakemberek, hiányoztak a kidolgozott típusok és az automatika alapját jelentő műszeripar a felfutás állapotában volt. Ezzel magyarázható, hogy a magyarországi automatizálás tulajdonképpeni kezdetén, noha már számos automatika elem ki volt dolgozva, gyártásuk csak később indulhatott meg. Az ipari folyamatok önműködő irányítására különböző segédenergiával (villamos, pneumatikus, hidraulikus) dolgozó elemek és rendszerek alkalmazhatók. A hazai fejlődés természetesen nem indulhatott meg egyszerre a szakterület minden ágán, hanem a rendelkezésre álló erők céltudatos kihasználásával először csak egy rendszert fejlesztettek ki.