Kidolgozott példák szilárdságtanból I. [antikvár]

Az elsö kiadás előszavából A Műszaki Mechanika egyes nagy fejezetei, a statika, a szilárdságtan, a kinematika, a kinetika és a lengéstan szoros kapcsolatban állnak egymással. Különösen szoros a kapcsolat a statika és a szilárdságtan között és ez a füzet a szilárdságtannak elsősorban avval a részével foglalkozik, melyre még a "rugalmas testek statikája" elnevezés is alkalmazható. A szoros kapcsolat már az anyag tanulása során is szembetűnő, az egyensúlyi egyenletek a feszültség-meghatározó összefüggések megállapításakor nélkülözhetetlenek és általában a reakciók és igénybevételek meghatározása jóformán minden feladat megoldásának kiinduló lépése. Ebből következik, hogy csak a statikában megtanult és begyakorolt mechanikai ismeretek birtokában lehet a szilárdságtanban kellő jártasságra szert tenni. Az itt kidolgozott példákban is minduntalan előfordulnak statikai vonatkozások. A szilárdságtani feladatok megoldására rendszerint több ut kínálkozik. A kidolgozásokban gyakran éltünk is avval a lehetőséggel, hogy többféle megoldást mutassunk be, igy mindenki maga győződhet meg arról, hogy a különböző utak közül melyik milyen előnnyel, illetve hátránnyal jár. Másik célja ennek az, hogy az olvasók,az önmaguk ellenőrzésének követendő példáját lássák benne Maguk a feladatdc a tanszéki munkaközösség által már évek előtt összeállított "Példák Mechanikából" c. gyűjteményből vannak véve. Sorszámozásuk azonban az ottanitól eltérő és ezért megkülönböztetésül irtunk itt mindegyik szám elé még Sz betűt is A mérethelyes ábrák méretaránya a kicsinyítés miatt torzult el a feltűntetett mértékekhez képest. A gyűjtemény segítő célját csak ugy képes betölteni, ha egy pillanatra sem tévesztjük szem elŐl, hogy a feladat-megoldási készséget csak egyéni munkával, csak egyéni gondolkodással lehet elsajátítani. Ezért mindig először önállóan próbáljunk megfelelni a kérdésekre és csak azután vegyük elő az itt leirt kidolgozásokat. Budapest, 1961. augusztus hó Szűcs Miklós adjunktus - 3 -