A gáztüzelés alapjai [antikvár]

ELŐSZÓ Prometheus szörnyű büntetéssel lakolt azért, mert ellopta a Földre az olymposi tüzet. Sokkal nagyobb volt a büntetése, mint Ádámnak és Évának, akik a tudás fájának gyümölcsét megízlelték. A tűz birtoklása valóban „isteni hatalommal" ruházta fel az embert, és hosszú évezredeken keresztül technikai fejlődésének egyik legfőbb alapja volt. A sütés-főzés ősi tudományától kezdve a modern belső égésű motorokig mindenütt a tűz, az égés segíti az embert céljai megvalósításában. A tűz ma is csodálatot vált ki az emberből: „Nézel a lángot és tekintsd szépségét. Mindaz, mit látsz, eddig nem volt, s ami volt, nem lesz többé" — írja Leonardo da Vinci. De a csodálaton túl félelem is tölti el a szemlélőt, amikor megfékezhe-tetlen erdőtüzet vagy lángoló házakat lát. A tüzet tehát használjuk, csodáljuk és félünk is tőle, de vajon ismerjük-e eléggé ? Nyilvánvaló, hogy az égés természete nem függ attól, hogy erdőt pusztít vagy békésen duruzsol a szobakályhában. A tűz „megszelídítése", a tüzeléstechnika kialakulása és fejlődése csak úgy lehetséges, ha ismerjük az égés folyamatát leíró természeti törvényeket. A technika ugyanis ,,az ember tudatos akaratának alávetett, célszerűen működtetett és célszerűen megválasztott természeti erők, . . . amelyek gyakorlati hatalmat biztosítanak a külső természet felett."* A műszaki berendezések tervezői és üzemeltetői csak a természeti törvények érvényesülésének kereteit (ós nem magukat a törvényeket!) választhatják meg viszonylag szabadon. Mennyire helyesen választottak — ettől függ, hogy mennyire lesz a berendezés működése „célszerű". A természeti törvényekre fokozottan érvényes, hogy a „törvény nem ismerése nem mentesít a büntetés alól". A „büntetés" a technikában a rossz hatásfokkal (vagy egyáltalán nem) működő berendezés, az üzemzavar, a baleset. * ÁGOSTON L.: Az ember és a technika. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1965. 155. old.