A Blaumontag magyar elnevezései [antikvár]

Az alábbiakban egy olyan - Kiss Lajos állítását erősítő - okleveles adatra hívnánk fel a figyelmet, melynek földrajzi elhelyezkedését az eddigieknél is pontosabban tudjuk rögzíteni. Esztergom és Visegrád várának 1595-ben történt visszafoglalásakor, a teljesen elnéptelenedett vidékre Baja környékéről hoznak telepeseket. A falvakkal kötött szerződés így kezdődik: "Mi Pap Farkas aranyasi, Voichin Radyth borsódi, Jusbas Orgivan nagy-geöriczi, Robacsy Ilia kispatalomi, Kenéz Lázár kachmári, Vökon Kenéz vámteleki monostori kalugerek; György madarasi, Radyvo ujvárosi, Lázár Kenéz nagypatalomi, Radowány Gyögyny, Dobrothe Kenéz legyeni, Lukács Garai zombathi, Dragai baskuthi, György Kenéz sári, és Mihály körtvélyesi rácz falukban való tiszttartók és papok, az megnevezett rácz faluknak képekben valljuk ez mi levelünknek rendiben..." (Századok 1903. 535). Az oklevélben említett falvak egy része ma is létezik, másik részük elpusztult, de ez számunkra nem is lényeges, hiszen földrajzi rögzítésük - történeti és régészeti alapon - így is elvégezhető. A települések Bajától délre és délkeletre helyezkedtek el széles ívben, mintegy 30 kilométeres sávban. Igen érdekes, hogy az eddig ismert legkorábbi (1400.) adat a mi területünkhöz közvetlenül csatlakozó Danach nevű birtokról való. Úgy látszik, itt a XVI. században sűrűbb délszláv népességgel kell számolnunk, s ennek idővel nyilván nyelvi hatása is kimutatható lesz.