Néprajzi Közlemények XV. 1-4. [antikvár]

A dolgozat tárgya, az anyagi műveltség egy részének vizsgálata elengedhetetlenül szükségessé teszi a földrajzi viszonyok tárgyalását. A földrajzi adottságok primer hatást gyakorolnak a kultura egészére,de főként annak tárgyi összetevőire. Eleve megjiatározhatnak települési formákat,termelési ágazatokat és módokat, s e dolgozat tárgyát tekintve; e-gyes teherhordási és közlekedési módokat, eszközöket,^ S bár a sziget elnevezése már önmagában is sok mindenre utal mégis szükségesnek tartom a sziget konkrét földrajzi viszonyainak, adottságainak bemutatását.Szentendre szigetet Közép-Európa legnagyobb folyója, a Visegrád alatt kétfelé ágazó és Békásmegyernél ismét egyesülő Duna határolja. A sziget területe planiméter számitások alapján 57.79 négyzetkilométer.^ Hosszúsága a középvonalat mérve 30.83 kilométer, szélessége helyenként változó.Legszélesebb a váci révnél. Tahitótfalu és Pokolcsárda között,ahol 5.5 kilométer. Legkeskenyebb a sziget déli vége, mintegy 5.5 kilométer hosszúságban csupán 500-600 méter széles. Erősen összeszűkül még a Tahitótfalutói északra levő Varát siksága mellett is, ahol még a 2400 métert sem éri el. A szigetet határoló Duna ágak közül ugy nagyságra, mint az elszállított yiztömeg mennyiségére nézve a váci Duna-ág a nagyobb. Hossza 51.5 kilométer. A hivatalos hajóforgalom legnagyobb része a váci Duna-ágon bonyolódik le. A váci ág átlagos szélessége 620 méter. Közepes vizállás mellett is hajóforgalomra elegendő vízmennyiséget tartalmaz. Ha Budapesten 1.5 méter a Tizállás, akkor Lupa sziget alatt /ahol a legsekélyebb/ 1.7 méter. A váci ág legnagyobb mélysége 4-6 méter között váltakozik. legmélyebb része a Korányi csárda alatt 7.6 méter. Ezzel szemben a szentendrei ág hossza 29 kilométer,s legszélesebb helyén,Tótfalu felett is csak 610 méter. Átlagos szélessége nem több 280 méternél, s mélysége alig-alig éri el a